Az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek, gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények és tápszerek reklámozásának és ismertetésének szabályait az 1997. évi LVIII. és az 1998. évi XXV. törvény felhatalmazása alapján kiadott 22/2001. (VI.1.) EÜM rendelet (Rendelet) tartalmazza.
1. A Rendelet szerint a gyógyszerek reklámozása, ismertetése keretében ajándék, anyagi előny, más természetbeni juttatás nem adható, nem ajánlható fel, nem ígérhető meg a rendelésre jogosult orvosoknak, a gyógyszer forgalmazására jogosult gyógyszerészeknek.
Kivétel e tiltás alól az ún. “kisértékű” ajándék, ha összefügg az orvos vagy a gyógyszerész egészségügyi tevékenységével.
Az ajándék a személyi jövedelemadó törvény szerint természetbeni juttatás, amely azonban adómentes, ha a kifizető üzletpolitikai (reklám) célból azonos feltételekkel és módon nyújtja minden orvosnak, gyógyszerésznek, akik számára a gyógyszert ismerteti.
2. A Rendelet nem tiltja, hogy a gyógyszerek ismertetése szakmai és tudományos célokat szolgáló rendezvények, bemutatók és programok keretében történjen, ahol ésszerű mértékű, a rendezvény fő céljához képest másodlagos jellegű vendéglátásra is sor kerülhet.
E rendezvényeken a rendelet szerint az egészségügyben, illetve a gyógyszerellátásban közreműködő szakembereken kívül más személyek nem vehetnek részt.
A magánszemélynek nyújtott ingyenes ellátás, szolgáltatás adóköteles természetbeni juttatás, függetlenül attól, hogy az, illetőleg a részvétel megfelel-e a hivatkozott rendeletnek és egyéb szakmai előírásoknak. Ennek megfelelően az említett rendezvényeken a részvétel, a regisztráció díja, az utazás, szállás, napidíj stb. költsége adó- és járulékköteles természetbeni juttatás, illetve egyéb jövedelem. Ha a juttató külföldi, a magánszemélyt terhelik az adó és eho fizetési kötelezettségek.
Minthogy azonban a juttató tevékenységével összefüggő szakmai rendezvény, esemény keretében nyújtott vendéglátásról (étel, ital) és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásról (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) van szó, a gyógyszergyárak által szervezett szakmai rendezvényekhez, a bemutatókhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása minősülhet reprezentációnak, amely a Szja törvény 69. § (5) bekezdés d) pontja alapján minősített természetbeni juttatás. Ennek megfelelően azt a 7. § (1) bekezdés s) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, ha a juttatót az adott juttatás tekintetében nem terheli adókötelezettség [Szja tv. 69. § (7) bekezdés]. Az adóköteles rész után 44 % szja-t és 11 % eho-t kell a juttatónak megfizetnie.
Gyakori eset, hogy a gyógyszergyártó vagy forgalmazó cégek szerződés alapján a tevékenységükben ténylegesen közreműködő személyeket részesítenek a rendezvényeken való részvételi lehetőségben.
A szerződéskötés a résztvevőkkel – adójogi szempontból – önmagában nem kifogásolható. Lényeges szempont ugyanakkor, hogy a szerződésben vállalt feladatokat a megbízott teljesítette-e. A teljesítés dokumentálására megfelel pl. kutatási jegyzőkönyv, összefoglaló az elhangzott előadásról, hang-, videofelvétel, szakmai megbeszélés jegyzőkönyve stb. A bizonyítás céljára elfogadható dokumentum, adathordozó, egyéb módszer természetesen függ az adott szerződés tartalmától, jellegétől.
Ha a szerződésben foglaltakat a megbízott (a résztvevő) teljesítette, és közvetlen kapcsolat mutatható ki a konferencia, kongresszus, egyéb képzés és az elvégzett feladat között (vagyis a rendezvényen tapasztaltakat a megbízásban vállalt tevékenység elvégzéséhez hasznosította a résztvevő), akkor a képzési költségek, az ahhoz kapcsolódó más szolgáltatások (utazás, szállás) átvállalása miatt nem keletkezik a magánszemélynek bevétele, egyebekben pedig a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó rendelkezések érvényesek.
A képzés keretében nyújtott járulékos szolgáltatások közül az étkezés és a szabadidőprogramok költsége adóköteles juttatás, kivéve a szokásosan a szálláshely árában felszámított reggelit és az utazási jegy árában felszámított étkezést, valamint a reprezentáció keretében nyújtott étkezésnek, illetőleg az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásnak az adóalapba nem tartozó részét.
Az adóköteles juttatás értéke a megbízási szerződés alapján az önálló tevékenység bevétele [Szja tv. 69. § (2) bekezdés b) pont].
3. A Rendelet szerint nincs akadálya, hogy a szakmai és tudományos célokat szolgáló rendezvényeket és programokat a gyógyszergyárak közvetett vagy közvetlen formában támogassák. Feltétel azonban, hogy a támogatás nem lehet több a résztvevők létszámától függően fejenként a “kisértékű” ajándék tízszeresénél és a rendezvényen, programon csak az egészségügyi, gyógyszerészeti szakemberek vehetnek részt.
A gyógyszergyáraknál ez a támogatás a társasági adó alapját növelő, míg a reklámozó, reklámszolgáltató cégnél adóalapot csökkentő tétel.
4. A szakmai rendezvények, programok bemutatók költségeiből, akár a gyógyszergyár, akár a reklámszolgáltató viseli, a juttatónál
- a résztvevők utazási és szállásköltségei – amennyiben a résztvevők köréből és a körülményekből egyértelműen megállapítható, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel -, valamint a reprezentáció költsége a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősülnek;
- a szakmai képzés költségei (pl. előadó díja) társasági adóalapot növelő tétel.
5. A Rendelet szerint a gyógyszerismertetést végző személy a Rendeletben előírt módon, mértékben és feltételekkel térítésmentes mintát adhat a gyógyszerek rendelésére és forgalmazására jogosult írásbeli kérelmére, kórház esetében az intézeti főgyógyszerész útján, egyéb esetben közvetlenül a gyógyszer felírására jogosultnak.
A gyógyszerminta lényeges eleme, hogy fel kell rajta tüntetni az ingyenességet és azt, hogy kereskedelmi forgalomba nem hozható. Ebből következik, hogy az ilyen ingyenes minta felhasználása során sem a kórházban, sem a gyógyszert rendelő orvosnál a magánszemélynek ingyenesen adott gyógyszer nem keletkeztet természetbeni juttatás miatti adókötelezettséget, tekintettel arra, hogy a szokásos piaci értéke nulla.
A Rendelet szerint karitatív célra is adható gyógyszer térítésmentesen olyan intézmények (karitatív szervezetek) számára ahol a felhasználás ellenőrzése biztosított. Mivel ilyen esetben is ingyenesen kerül a gyógyszer a terápiát folytató intézményhez, a gyógyszerek ingyenes továbbadása a betegeknek – adóalap hiányában – nem keletkeztet természetbeni juttatás miatti adókötelezettséget.
A társasági adó szempontjából a térítésmentes átadás az átadónál adóalapot növelő tétel, az átvevőnél (ha társasági adóalany) bevétel, de az adóalapot csökkenti, ha belföldi illetőségű adózótól (meghatározott kivételekkel) külföldi személytől, vagy magánszemélytől származik. Nem csökkenthető az adóalap például a költségvetési szervtől vagy alapítványtól kapott térítés nélküli átadással.
6. Amennyiben az 1-5. pontokban leírtak figyelembe vételével adóköteles természetbeni juttatás keletkezik (pl. ha a gyógyszerismertetés során a juttatás a “kisértékűt” meghaladó nagyobb értékű ajándék, vagy a reprezentáció meghaladja a köztehermentes “keretet”, vagy a jogszabályi előírásokat megsértve történik ingyenes gyógyszerjuttatás magánszemélynek), annak adója 44 % és belföldi magánszemélyek esetében a 11 % ehot is meg kell fizetnie a juttatónak (a gyógyszert előállító cégnek vagy a reklámszolgáltatónak, akkor, ha a juttatást magánszemélynek adja).
7. Amennyiben a juttató vagy a juttatásban részesülő külföldi, úgy a Szja törvény szerint figyelembe kell venni, hogy a jövedelemszerzés helye alapján külföldről származó, vagy egyébként nemzetközi szerződés, viszonosság alapján külföldön is adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét – a felek között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei figyelembevételével – e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A bevételre a természetbeni juttatásokra vonatkozó előírásokat (kivéve a bevétel összegének meghatározását) nem lehet alkalmazni.
Ez tehát azt jelenti, hogy amennyiben az orvosok, gyógyszerészek külföldi gyógyszergyáraktól, reklámszolgáltatóktól részesülnek adóköteles juttatásban vagy külföldi orvosok, gyógyszerészek vesznek részt hazai gyógyszergyárak, reklámszolgáltatók rendezvényein, minden esetben vizsgálni kell az idézett rendelkezés szempontjából a jövedelemszerzés helyét, illetőleg az adott nemzetközi egyezményt is, és az adókötelezettséget a magánszemélynek kell teljesítenie.
