A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 11. § értelmében a lakás építőjét, vagy az értékesítés céljára épített vagy építtetett új lakás vásárlóját az építési költség, illetőleg vételár megfizetéséhez adó-visszatérítési támogatás illeti meg.
1. Mi után jár a támogatás?
A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) 11. § értelmében a lakás építőjét, vagy az értékesítés céljára épített vagy építtetett új lakás vásárlóját az építési költség, illetőleg vételár megfizetéséhez adó-visszatérítési támogatás illeti meg. Az adó-visszatérítési támogatás összege lakásépítés esetén a megvásárolt anyagok és igénybe vett szolgáltatások számlájában feltüntetett, új lakás vásárlása esetén a megvásárlásáról kiállított számla szerint megfizetett általános forgalmi adó 60%-a, de lakásonként legfeljebb négyszázezer forint. Saját beruházású lakásépítés esetén az adó-visszatérítési támogatás összegének egynegyede csak a használatbavételi engedély bemutatása után folyósítható.
2. Mire nem jár a támogatás?
Az adó-visszatérítési támogatás csak az új lakások vásárlására vagy építésére vonatkozik. Az átalakításra, valamint a bővítésre nem vehető igénybe a támogatás. Úgyszintén nem vehető igénybe a támogatás fűtéskorszerűsítés, gázbekötés, nyilaszárak csere és más hasonló esetekben.
3. Mi minősül új lakásnak?
Arra, hogy az adó-visszatérítési támogatás szempontjából a lakás újnak minősül-e vagy sem, az építési engedélyben foglaltak az irányadóak. Így, pl. ha az építő építési engedélyt új lakás építésére kapott, akkor a tevékenysége az adó-visszatérítési támogatás szempontjából is új lakás építésének minősül, tehát jogalapot ad az adó-visszatérítési támogatás igénylésére. Amennyiben az építő építési engedélyt házbővítésre kapott, nem lesz jogosult a támogatásra, akkor sem, ha a házbővítés révén a ház akár kétharmad részben is újépítésű lesz.
4. Emeletráépítésre és tetőtér beépítésére jár-e az adó-visszatérítési támogatás?
Ha az emeletráépítés következtében az emeleten új tulajdoni hányad keletkezik, azaz az emeleten önálló lakás jön létre, e lakás – ha az építési engedély másképp nem rendelkezik – új lakásnak minősül. A tetőtér beépítése esetén is csak akkor jár a támogatás, ha ezzel új tulajdoni hányad keletkezik.
5. Támogatás igénybevételének módja. Mikor és hol kell igényelni a támogatást?
A támogatások megállapítását, valamint ezeknek a központi költségvetéssel való elszámolását – az építőre (építtetőre), illetőleg az értékesítőre tekintet nélkül – a hitelintézetek végzik. A rendelet 20.§ értelmében a támogatásra való jogosultság és a kedvezmény mértékének megállapítását � ez esetben – a lakásra vonatkozó adásvételi szerződés megkötését követő 120 napon belül vagy építés esetén a használatbavételi engedély kiadása előtt kell kérni a hitelintézettől. Ha a kérelmező az említett időpontig nem élt a támogatás igénybevételének lehetőségével, erre később már nem tarthat igényt. Lakásépítés esetében a kedvezmény, illetőleg az adó-visszatérítési támogatás összegét a készültségi fokkal arányosan folyósítják, és a folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építő (építtető) a kedvezményen és a hitelintézeti kölcsönön kívül eszközeinek legalább egyharmadát, készpénzben igazolt anyagi eszközei 80%-át a lakás építésére már felhasználta.
6. Ki veheti igénybe az adó-visszatérítési támogatást?
A rendelet 2. §-a értelmében lakás építéséhez, vásárlásához közvetlen támogatások akkor igényelhetők, ha az igénylőnek, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga vagy önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya nincs, vagy arról érvényesen lemondott és a bérbeadó azt írásban elfogadta. Gyakran előfordul, hogy az új lakást az élettársak közösen vásárolják. Amennyiben élettársak egyike rendelkezik lakástulajdonnal (vagy tulajdoni hányaddal), akkor az adó-visszatérítési támogatást egyik élettárs sem veheti igénybe.
7. Külföldi állampolgár igénybe veheti-e az adó-visszatérítési támogatást?
A rendelet 2. §-a értelmében közvetlen támogatásokat (ilyen az adó-visszatérítési támogatás is) nagykorú magyar állampolgár veheti igénybe. A rendelet 2. § (5) bekezdése értelmében külföldi állampolgár esetében a közvetlen támogatás igénybevételét a Gazdasági Minisztérium engedélyezheti. Házaspárok esetén, ha a házastársak egyike magyar állampolgár, a közvetlen támogatás igénybevételéhez engedélyre nincs szükség.
8. Új lakás vásárlásakor korábban már egyszer igénybe vettem az adó-visszatérítési támogatást. Lakás eladása esetén a támogatás összegét kell-e visszafizetni?
A rendelet 21. § (1) bekezdése értelmében, ha a kedvezmény, illetőleg az adó-visszatérítési támogatás igénybevételével épített, vásárolt lakást – építés esetén a használatbavételi engedély megadását, vásárlás esetén az adásvételi szerződés megkötését követő – 10 éven belül lebontják, a lakásigény kielégítésétől eltérő célra hasznosítják, illetőleg elidegenítik, akkor a lakás tulajdonosa köteles az adó-visszatérítési támogatás folyósított összegét visszafizetni. Ha a lakás tulajdonosa a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követően másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a kedvezmény, illetőleg az adó-visszatérítési támogatás visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében egy évig fel kell függeszteni. A felfüggesztés időtartama méltányolható esetben legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg. A felfüggesztés időtartamát a bontás vagy eltérő hasznosítás tényleges megkezdésének, illetőleg az elidegenítésről szóló szerződés megkötésének a napjától kell számítani. A visszafizetési kötelezettséget a tulajdonos nyilatkozata alapján függeszti fel a lakás fekvése szerinti önkormányzat jegyzője.
