A Büntető törvénykönyv gyűlöletbeszéd elleni módosításának kettős célja van: a jogértelmezés nehézségeinek feloldása és a vállalt, de csak részben teljesített nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés – közölte Bárándy Péter kedden az Országgyűlésben.
“Mindez a vélemény szabad közlésének gátját jelentheti, azonban nem jelenti a politikai stílus formálását, hanem a köznyugalom megőrzését és mindenekelőtt a közösségek tagjai méltóságának védelmét” – mondta a törvényjavaslat általános vitáját megnyitó expozéjában az igazságügy-miniszter.
Hozzátette: az előterjesztésben szereplő elkövetési magatartások Európa legtöbb országában régóta bűncselekménynek minősülnek, sőt a törvényjavaslatban foglaltnál szigorúbban büntetik azokat.
Kifejtette: a gyűlöletkeltés, mint deviáns magatartás ma már büntetőjogi szabályozást igényel, ezért legyen büntetendő az, ha valaki rasszista, vagy idegengyűlölő módon nyilvánul meg a nagy nyilvánosság előtt olyan módon, hogy ezzel gyűlöletre izgat; vagy erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel valamely nemzethez, nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz tartozás miatt.
A miniszter szerint ugyancsak legyen büntetendő, ha valaki nagy nyilvánosság előtt az emberi méltóságot becsmérléssel vagy megalázással sérti nemzeti, etnikai, faji vagy vallási hovatartozás miatt, illetve az is, aki az emberi méltóságot azáltal sérti, hogy valamely ilyen csoport alsóbb- vagy felsőbbrendűségét hirdeti.
“A Btk. 269. paragrafusának első bekezdése két elkövetési magatartást tartalmaz: a ‘gyűlöletre izgat’ és az ‘erőszakos cselekmény elkövetésére hív fel’ fordulatokat” – mondta a miniszter.
Hozzátette: a jelenlegi rendelkezésben szereplő “gyűlöletre uszít” forma azért okoz problémát, “mert van olyan álláspont, amely szerint tevékenységi dimenziója van”.
Szándékaik szerint a jelenlegi “gyűlöletre uszít” formához kapcsolódó jogalkalmazási nehézségek orvosolhatóvá válhatnak azzal, hogy az izgatás kerül a helyébe – tette hozzá a miniszter.
Bárándy Péter szerint a tervezet első bekezdése egyértelmű üzenetet tartalmaz, mert mutatja, hogy a gyűlöletre izgatás nem egyenlő az erőszakos cselekményre izgatással.
“A második bekezdés a véleménynyilvánítás szabadságának az eddigieknél erőteljesebb korlátozását jelenti, de álláspontom szerint, meggyőződésem szerint ezt nem önkényesen teszi” – jelentette ki az igazságügy-miniszter.
Bárándy Péter rámutatott arra is: Magyarország több nemzetközi egyezményben is vállalta, hogy fellép a gyűlöletbeszéd ellen, de ez nem valósult meg maradéktalanul.
További részletek az MTI híradásában:
http://hirek.mti.hu/news.asp?…
