A Kormány a programjában célul tűzte ki azt, hogy létrejöjjön a szociálisan rászorulók számára egy olyan intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítésére, jogvitáik megoldása során.
A már korábban elfogadott koncepció alapján a jövőben a perekben biztosított költségkedvezményeket többen tudják majd igénybe venni, és a rászorultak nemcsak a bírósági eljárásokban, hanem peren kívül is kaphatnak állami segítséget jogvitáik rendezéséhez, jogaik érvényesítéséhez. Az új típusú segítségnyújtás keretében a jogszabályban meghatározott rászorultsági feltételeknek megfelelő személyek olyan jogászokat kérhetnének fel tanácsadásra vagy beadványok megfogalmazására, akik az ügy ellátásért az államtól részesülnek díjazásban. Az állam tehát megelőlegezné az ügyfél számára az ügyvédhez fordulás költségét, a leginkább rászorultak költségeit pedig átvállalná. Az ügyfél jövedelmi, vagyoni helyzetét, személyes körülményeit alapos vizsgálatnak fogják alávetni annak érdekében, hogy rászorultsága és ehhez mérten az állami segítségnyújtás formája és mértéke megállapítható legyen; a rászorultságról az Igazságügyi Minisztérium helyi jogi segítségnyújtó irodái fognak dönteni. A jogi segítségnyújtást ügyvédek, közjegyzők, jogvédelemmel foglalkozó civil szervezetek önkéntes alapon végeznék, a tevékenységükért az ellátott ügyek alapján kapnának az államtól díjazást.
Az Igazságügyi Minisztérium jogi segítségnyújtó irodáinak legfontosabb feladata az, hogy:
- döntsön a jogi segítségnyújtás iránti kérelmekről és megállapítsa a támogatás formáját és mértékét (a reform első ütemében csak a bíróságon kívüli szolgáltatásokra, a későbbiekben pedig a perekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozóan),
- tájékoztassa az ügyfeleket a jogi segítségnyújtásról (igénybevétel feltételei, módja; nyomtatványok rendelkezésre bocsátása),
- az uniós tagállamokban irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelmeket fogadja és azokat az erre hatáskörrel rendelkező tagállami hatóságokhoz továbbítsa.
A segítségnyújtó irodák a Pártfogó Felügyelői Szolgálat Országos Hivatala és megyei hivatalai keretében működnének valamennyi megyeszékhelyen, a hivatalok elkülönült szervezeti egységeiként. Figyelemmel arra, hogy ennek eredményeként a 2003. évi XIV. törvénnyel összefüggésben létesített, működésüket 2003. július 1-jén megkezdő hivatalok tevékenysége jövő évtől új típusú tevékenységgel fog kibővülni, ezért ennek a ténynek a szervezet elnevezésében is meg kell jelennie, továbbá a működésről rendelkező alacsonyabb szintű jogszabályokat is ennek megfelelően szükséges módosítani.
A törvénytervezet a jelenlegi segítségnyújtási formák tekintetében is jelentős reformokra tesz javaslatot. Egyrészt azzal a céllal, hogy lehetőség szerint szélesebb társadalmi rétegeknek nyújthasson segítséget az állam, de ezzel meg is szüntesse a perléshez indokolatlanul nyújtott támogatásokat. Az említett célokra figyelemmel a peres költségkedvezményeket rászorultsági alapon, magánszemélyeknek kívánja biztosítani az állam, és elsősorban csak a jogérvényesítéssel kapcsolatos költségek előlegezését, illetve részbeni átvállalását lehetővé tenni segítségnyújtásként. A koncepció kiemelt figyelmet szentel annak, hogy a rászorultsági alapon nyújtott szolgáltatások színvonala és a segítséget nyújtó szakemberek megfelelő díjazása biztosított legyen.
A jogi segítségnyújtásról szóló törvényjavaslatot a Kormány ez év folyamán kívánja a Parlamenthez benyújtani, a törvény elfogadása esetén az új szabályok 2004- től lépnének életbe.
