Változnak az ügyvédi költségek; a szeptember 1-jén hatályba lépő új igazságügy-miniszteri rendelet szerint a bíró a pernyertes fél kérésére, a pertárgyérték nagyságától függően, öt, három vagy egy százalékban, illetve legkevesebb ötezer forintos óradíjban határozza meg azt az összeget, amelynek megfizetésére a pervesztes kötelezhető.
A bíróság a munkadíjat indokolt esetben – ha például nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel – mérsékelheti, de a pertárgyértékhez igazodó összegnél magasabban is megállapíthatja, ha azt az ügy bonyolultsága indokolja. A jogszabály szerint polgári eljárásokban a pernyertes fél igényelheti, hogy a bíróság az ügyvéd munkadíjának, költségeinek címén kötelezze a pervesztes felet az ügyvédi megbízási szerződésben kikötött megbízási díj, valamint a fél által képviselője részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások összegének megfizetésére. Abban az esetben, ha a fél és ügyvédje között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, vagy ha kéri a fél, a bíróság állapítja meg az ügyvéd munkadíjának a pervesztes felet terhelő összegét.
Ez az elsőfokú eljárásban a pertárgyértéktől függően 10 millió forintig annak 5 százaléka, de legalább 10 ezer forint, ehhez járul 10 millió és 100 millió forint között a 10 millió forintot meghaladó rész 3 százaléka, de összesen legalább 100 ezer forint, 100 millió forintot meghaladó pertárgyérték esetén pedig a fentieken túl a 100 millió forint feletti összeg 1 százaléka, de összesen legalább 1 millió forint. Ha a pertárgyérték nem állapítható meg és nincs díjmegállapodás a fél, illetve ügyvédje között, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvéd igazolt tevékenységéért óránként 5 ezer forint, de összesen legalább 10 ezer forint. Az új jogszabály a hatályba lépése után indult polgári eljárásokra vonatkozik. A rendelet szerint a pervesztes felet képviselő pártfogó ügyvéd, kirendelt védő, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek képviselőjének díjáról, költségeiről másik jogszabály rendelkezik.
A pervesztesek számára drágább, a pernyertesek számára viszont olcsóbb lesz a pereskedés és összességében az ügyszám csökkenését, az ítélkezés gyorsulását eredményezheti az ügyvédi költségekről szóló új igazságügy-miniszteri rendelet – mondta el szerdán a jogszabályról Kovács Kázmér, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese az MTI érdeklődésére. A szeptember 1-jei életbe lépését követően indult polgári eljárásokban alkalmazható rendelet alapja Kovács Kázmér ismertetése szerint a polgári perrendtartásnak az a paragrafusa, amely főszabályként kimondja, hogy a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztest kell kötelezni. “Fontos, hogy a bíróság által megállapított összeg közelítsen az elvégzett munka reális értékéhez illetve ahhoz a kiadáshoz, ami a pernyertes félnél ténylegesen felmerült. Ez mindannyiunk érdeke, hiszen visszaszoríthatja az indokolatlan pereskedést, csökkenheti az ügyszámot, és így gyorsulhat az ítélkezés. Ez nem elsősorban az ügyvédek, hanem az ügyfelek érdeke” – mutatott rá a szakember.
Az ügyvédi munkadíj az ügyvéd és az ügyfél közti szabad megállapodás tárgya volt és maradt is. Az új rendelkezés sem avatkozik be az ügyvéd és az ügyfél közti jogviszonyba, viszont a bírói mérlegelés szélesítése révén nagyobb lehetőséget ad arra, hogy a pernyertes az ügyvédi munkadíj, költségek terheit a pervesztesre hárítsa át. Így a pernyertes számára olcsóbb, a pervesztes számára viszont drágább lehet a pereskedés, ami arra sarkallhatja a jogkereső közönséget, hogy jobban átgondolja a perindítást, perbe bocsátkozást, s az eddiginél inkább keresse a bírósági eljárást megelőző, peren kívüli megegyezés lehetőségeit. Ennek pedig remélhetően az lesz az eredménye, hogy csökken a bírósági ügyszám és gyorsul az ítélkezés – fejtette ki az ügyvéd.
A korábbi rendelet nem volt tekintettel arra, hogy a perek száma aránytalanul elszaporodott. Az alaptalanul pereskedők például egy szomszédjogi vagy biztosítási ügyben okkal számíthattak arra, hogy több évig húzódó eljárás után is csak néhány ezer forintos perköltséget kell fizetniük – tette hozzá. “Az új, részben a kamarai vélemények figyelembe vételével készült rendelet összességében sokkal jobb elődjénél, bár álláspontom szerint egy még differenciáltabb szabályozás lett volna indokolt a kis perértékű ügyek vonatkozásában. A perérték 5 százaléka, illetve a 10 ezer forintos alsó határ kevés, az ügyvédi munka rezsijét sem fedezi” – mutatott rá Kovács Kázmér.
