A különböző technológiákkal megvalósított széles sávú hozzáférési megoldások fokozott elterjesztése az Informatikai és Hírközlési Minisztérium által kidolgozás alatt álló Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS) és különösen annak hírközlési részstratégiája kiemelt célkitűzései között szerepel.
Figyelembe véve, hogy a vezetékes hozzáférés magyarországi elterjedtsége európai összehasonlításban viszonylag alacsony, a vezeték nélküli technológiára a széles sávú elérés elterjedésének elősegítésében kiemelt szerep hárul.
A vezeték nélküli (rádiós) 2,4 GHz-es széles sávú RLAN berendezésekkel[1] létrehozott Internet szolgáltatásokra vonatkozó szabályozás ezt a célt már több mint két éve azzal támogatta, hogy az említett RLAN berendezések forgalomba hozatalát[2] és használatát[3] – a hivatkozott frekvenciasáv akkori harmonizált jellegére való tekintettel – teljes mértékben szabaddá tette, azaz sem a forgalomba hozatal, sem a használat nem igényelte a hírközlési hatóság intézkedését. A helyzet a hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény hatályba lépése után még azzal is egyszerűbbé vált, hogy a szolgáltatás nyújtásához a korábbi engedélyezés helyett csak bejelentési kötelezettségre[4] van szükség.
Magyarországra az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyamatos jogharmonizációs kötelezettséget[5] ró, emiatt szabályozásunknak követni kell az Unió tagállamainak az RLAN berendezésekre is vonatkozó jogszabálya változásait. A frekvenciasávok felhasználási szabályainak megállapításáról szóló 6/2003. (III. 31.) IHM rendelet ezért az Unió legutóbbi szabályozását[6] alapul véve a korábbi hazai szabályozáshoz képest Magyarországon is szétválasztotta az Unió tagállamaiban különböző szabályozás alá eső harmonizált beltéri és nem harmonizált kültéri RLAN berendezéseket és ezt a rendelet 1. számú mellékletének (nem harmonizált kültéri), illetve 4. számú mellékletének (harmonizált beltéri) táblázatában közzétette.
A rendelet kizárólag a beltéri és kültéri felhasználásra tervezett RLAN berendezések között tett megkülönböztetést, a berendezések forgalomba hozatali eljárására[7] és azok használatára[8] vonatkozó szabályozás nem módosult, azokat a több mint két éve kiadott rendeletek tartalmazzák. A kültéri felhasználásra tervezett RLAN berendezések esetében – tekintettel ezek nem harmonizált jellegére – a korábbiakhoz képest annyi a változás, hogy ezeket a berendezéseket 2003. április 1-je után a forgalomba hozatal előtt nyilvántartásba vétel céljából be kell jelenteni a hírközlési hatóságnál[9]. A nyilvántartásba vett RLAN berendezéseket továbbra is változatlan feltételekkel, egyedi engedély nélkül lehet használni és a berendezésekkel a korábbiakhoz képest változatlan módon[10] lehet szolgáltatást nyújtani. A rendelet 4. számú mellékletének táblázatában feltüntetett, beltéri felhasználásra tervezett RLAN berendezések forgalomba hozatala esetén a hatósági bejelentésre továbbra sincs szükség.
Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium az eddigiekhez hasonlóan támogatja a vezeték nélküli, így a 2,4 GHz-es RLAN berendezésekkel megvalósított és az ilyen berendezésekkel a jövőben létesíteni tervezett Internet szolgáltatásokat és hangsúlyozza, hogy a rendelet kiadása nem irányult egyetlen szolgáltató ellen sem. A médiában megjelent feltételezésekkel, véleményekkel ellentétben a rendelet hatályba lépése
* a már Internet szolgáltatást nyújtókra nem bír visszamenőleges hatállyal, velük kapcsolatban semmilyen korlátozást vagy tiltást nem vezetett be,
* a korábban forgalomba hozott RLAN berendezések utólagos bejelentését nem követeli meg,
* nem változtatta meg és nem csökkentette a kültéri RLAN berendezések korábbi 100 mW-os eirp teljesítményét 2,5 mW eirp-re,
* nem módosította az RLAN berendezések használatára és a szolgáltatás nyújtására vonatkozó szabályozást.
Budapest, 2003. május 27.
[1] RLAN berendezés alatt minden esetben a 2,4 GHz-es frekvenciasávban szélessávú adatátvitelt megvalósító rádióberendezéseket értjük.
[2] A rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük elismeréséről szóló 3/2001. (I. 31.) MeHVM rendelet.
[3] A frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló 2/2001. (I. 31.) MeHVM rendelet.
[4] A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 5. §-ának (1) bekezdése.
[5] A Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény 2. §-ában lévő Megállapodás 67. Cikke.
[6] Az Európai Bizottságnak a rádióberendezések, a távközlő végberendezések és a vonatkozó azonosítók induló osztályozásának megállapításáról szóló 2000/299/EK határozata és annak aktualizált melléklete.
[7] A rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük elismeréséről szóló 3/2001. (I. 31.) MeHVM rendelet.
[8] A frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló 2/2001. (I. 31.) MeHVM rendelet.
[9] A rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük elismeréséről szóló 3/2001. (I. 31.) MeHVM rendelet 6. §-a.
[10] A hírközlésről szóló 2001. évi XL. törvény 5. §-ának (1) bekezdése.
