Hétfőn tárgyalja a Fővárosi Bíróság az első magyarországi őssejt-pert. Az eljárást azért indította egy leendő apa és a Sejtbank Kft., mert vitatják az Egészségügyi Tudományos Tanács januári állásfoglalását a köldökzsinórvér levételével kapcsolatban, amely szerint ez a tevékenység kutatásnak minősül, így engedélyköteles. A bíróság soron kívül tűzte ki a pert.
Egy leendő apa és a köldökzsinórvér szállításával kapcsolatos szervezést bonyolító cég az egészségügyi tárca, valamint az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) ellen indított pert. Ebben azt kérik a Fővárosi Bíróságtól, állapítsa meg, hogy az ETT januári állásfoglalása jogellenes. A tanács szerint ugyanis a köldökzsinórvérben lévő őssejtek felhasználása kutatási stádiumban van, ezért az ezzel kapcsolatos tevékenység nem számít rutineljárásnak. Mivel a tevékenység jelenleg emberen végzett kutatásnak minősül, az egészségügyi törvény és egy szakminiszteri rendelet szerint is külön engedélyhez kötött.
A felperesek szerint az ETT és a tárca túllépte hatáskörét az állásfoglalásban, mert olyan tevékenységgel foglalkoznak, amely nem minősül egészségügyi szolgáltatásnak, és ezért nem is tartozik az egészségügyi törvény hatálya alá. Úgy vélik, a köldökzsinórvér levételével kapcsolatban joghézag van, és az ETT feltehetően ezt felismerve alkotta meg – a felperesek szerint elhamarkodott – állásfoglalást.
A kereset szerint azzal, hogy a köldökzsinórvér levételét emberen végzett kutatásnak minősítette, ellehetetlenítette a Sejtbank Kft. tevékenységét az ETT. A felperesek hivatkoztak arra is, hogy az egészségügyi törvény alapelvei közé tartozik, hogy a beteg személyes szabadsága és önrendelkezési joga kizárólag egészségi állapota által indokolt és törvényben meghatározott esetekben és módon korlátozható. Az ETT és a tárca magatartása sérti ezt az alapelvet, mert nem az egészségi állapot által indokolt esetben és módon korlátoz – áll a keresetben.
A jogvita abból fakad, hogy a Sejtbank Kft. szerződésben vállalta, gondoskodik a köldökzsinórvér Magyarországon történő levételéről és egy svájci céghez való eljuttatásáról. A külföldi cég – melynek alvállalkozója a Sejtbank Kft. – a köldökzsinórvér feldolgozásával, az őssejtek gyűjtésével és tárolásával foglalkozik. A leendő apa, aki szerződést kötött a céggel szeretné annak szolgáltatását születendő gyermeke részére igénybe venni.
Az őssejtet tartalmazó köldökzsinórvért a szüléskor veszi le az orvos. Ez a kereset szerint egy egyszerű vérvételnél is veszélytelenebb tevékenység. A felperesek arra hívják fel a figyelmet: az őssejteket az orvosi gyakorlatban több mint 15 éve alkalmazzák rákos megbetegedések, fehérvérűség, különböző eredetű vérszegénység, valamint immunhiányos állapotok kezelésére. Klinikai kutatások folynak annak érdekében, hogy az őssejteket a szívinfarktus, az agyvérzés, a porckopás, az Alzheimer- és a Parkinson-kór kezelésében is felhasználhassák.
A felperes jogi képviselője korábban kijelentette, szaktekintélyek publikációival és tanúvallomásokkal kívánják bizonyítani a keresetnek azt az állítását, hogy a tudomány jelen állása szerint minden más eljárásnál hatékonyabban lehet őssejtek felhasználásával gyógyítani bizonyos immunrendszeri és vérképzési zavarokat évtizedek múltán is.
A perben azért kértek soronkívüliséget a felperesek, mert a leendő apa számára – hamarosan megszületik gyermeke – sürgős az ügy. Szerintük azért is kell sürgősen tisztázni az állásfoglalás törvényességét, mert amíg az érvényben van, az engedély nélküli vérlevétel a Büntető törvénykönyvben (Btk.) szankcionált cselekményként értékelendő. A Btk. szerint, aki emberen orvostudományi kutatást az egészségügyről szóló törvényben meghatározott engedély nélkül, vagy attól eltérően végez, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
