A katolikus, a református és az evangélikus egyháznak nem volt tudomása arról a kimutatásról, amelyet a Legfőbb Ügyészség készített az egyházi személyek és alkalmazottak bűncselekményeiről. A Népszabadság csütörtöki számában az ügyészség tájékoztatása alapján hírül adta, hogy az elmúlt három évben közel 140 egyházi személy és alkalmazott ellen emeltek vádat a hatóságok. A statisztikából az adatvédelmi előírások miatt nem derül ki az elkövetők felekezeti hovatartozása.
Veres András püspök, a katolikus püspöki kar titkára előrebocsátotta, hogy Magyarországon mintegy háromszáz bejegyzett egyházat tartanak nyilván. A parlament a közelmúltban elutasította a vallásszabadságról szóló törvény módosítását. Ennek az lett volna a célja, hogy a hatóságok eredményesebben léphessenek fel az egyház fogalmával visszaélő közösségek ellen. A püspök szerint “nem nehéz arra gondolni”, hogy összefüggés lehet a parlamenti döntés és az ügyészségi statisztika nyilvánosságra kerülése között.
Bölcskei Gusztáv református püspök a statisztika több hiányosságát kifogásolta, majd elmondta, hogy az esetlegesen törvénysértést elkövető lelkészek ügyében automatikusan egyházi bírósági eljárás is indul. A legsúlyosabb ítélet a hivatalvesztés, azaz az illető nem tölthet be lelkészi tisztséget. Ilyen eset azonban tudomása szerint több mint tíz éve nem történt a református egyházban.
Hafenscher Károly, az evangélikus egyház szóvivője helyesnek nevezte, hogy a témában összesítés készült, de a megelőzés szempontjából hasznosnak tartaná, ha az ügyészség az adatokról rendszeresen, közvetlenül tájékoztatná az egyházakat. Hangsúlyozta, hogy nagyobb horderejű ügy az utóbbi öt évben nem fordult elő az evangélikus egyházban.
