Magyarország közepes osztályzatot kapott, és Malajzia, valamint Trinidad és Tobago társaságában a 33. helyet foglalja el a Transparency International (TI) 102 országot felölelő úgynevezett korrupció-érzékelő listáján (Corruption Perceptions Index).
A Transparency International, a világ vezető, korrupció ellen harcoló közhasznú szervezete szerdán hozta nyilvánosságra Berlinben 2002-re vonatkozó jelentését, amelyben Magyarország 4,9 pontot kapott egy nullától tízig terjedő skálán.
Az élen Finnország áll 9,7 ponttal, ami azt jelenti, hogy az elemzők csaknem teljesen mentesnek tartják az északi országot a korrupciótól. A sort Banglades zárja 1,2 ponttal.
A 2001-es jelentésben Magyarország a 31. helyen állt Tunéziával, valamint Trinidad és Tobagóval együtt, 5,3 ponttal. A TI szakemberei az MTI-nek elmondták, hogy az előző alkalommal 14, 2002-ben azonban kevesebb, azaz 11 felmérés, elemzés, körkép alapján osztályozták Magyarországot, ezért a kép csalóka lehet.
A felmérések-körképek forrásai a legkülönbözőbbek lehetnek: hitelképességet minősítő intézet éppúgy, mint a térséget jól ismerő szakember, és az osztályzat inkább a nemzetközi üzleti világ véleményét tükrözi.
A TI jelentésében közölték annak a felmérésnek az eredményét is, amelynek során Közép- és Kelet-Európában azt igyekeztek megtudni, hogy a lakosság mennyire tartja korruptnak a közhivatalok viselőit. Magyarországon a megkérdezettek 54 százaléka tartja korruptnak a köztisztviselőket, és a térségben ennél jobb eredményt csak Szlovéniában mértek, ahol a megkérdezettek 42 százaléka tartotta korruptnak a közhivatalnokokat.
A jelentés Közép- és Kelet-Európával, valamint a balti államokkal foglalkozó része azt állapította meg, hogy ezekben az országokban “a korrupció jelenlegi szintje nem jelent életbevágó veszélyt a demokrácia, a közigazgatás és a piacgazdaság működésére”. Egy másik helyen az olvasható, hogy “a vizsgált időszakban ritkák voltak a nagyszabású politikai korrupció esetei”.
A Transparency International jelentése Magyarországgal és az esetleges politikai korrupcióval kapcsolatban Medgyessy Péter nevének említésével a tavalyi választások előtt abbahagyott Gresham-nyomozást említette, valamint azt, hogy az ellenzéki pártok gyanúja szerint a Dunaferr kiváltságos szerződést kötött kőszállításra az előző kormányfő apjával, és – név említése nélkül – emlékeztetett “a kulturális minisztérium politikai államtitkárának” ügyére is.
