A France Télécom szerdán bejelentette, hogy 9 milliárd eurós kölcsönt kap a francia államtól, hogy kezelni tudja 70 milliárd euróra rúgó adósságát.
Aznap este Brüsszelben vacsorán találkozott uniós minisztertársaival a francia távközlési miniszter, Nicole Fontaine, aki azt kérte tőlük, hogy másnapi miniszteri találkozójukon enyhítsék a távközlési cégekre vonatkozó versenyszabályokat – ám minisztertársainak elmondása szerint nem tett említést kormánya tervezett kölcsönéről. Olasz kollégája, Maurizio Gasparri például a csütörtöki lapokból értesült a tervről, és felhívta az Európai Bizottság figyelmét, hogy “nagyon alaposan értékeljen” bármiféle állami kölcsönt. A bizottság nagyon szigorúan szabályozza a pénzügyi nehézségekkel küszködő cégek költségvetési támogatását – ezt csak akkor engedélyezi, ha a kölcsönt piaci kamattal nyújtják, és az állam magánbefektetőként lép fel.
A bizottság versenyügyi szóvivője, Tilman Rueder szerint a testületet nem tájékoztatták a francia kormány terveiről, “ha ez megtörténik, megvizsgáljuk a dolgot”, közölte. Ilyen esetben a bizottság két hónapig mérlegeli, indítson-e vizsgálatot, s ha a vizsgálat azzal zárul, hogy az állami támogatás törvénysértő, akkor a cégnek vissza kell fizetnie a kölcsönt hitelt nyújtó államnak. A bizottság egyébként épp most készül közzétenni legfrissebb értékelését a távközlési szektorról, amely meglátásuk szerint mesze nincs válsághelyzetben, mivel növekedési arányait tekintve továbbra is maga mögé utasítja a többi ipari ágazatot. Így nem csak hogy nem indokolt a távközlési cégek megsegítése, hanem inkább további kényszerítő eszközöket kell bevetni az egykori monopolcégek ellen, hogy végre valódi verseny legyen az új területeken, például a szélessávú technológia területén is.
Itt, a bizottság szerint, csak az összes EU vezeték 0,5 százalékához férnek hozzá a riválisok, s tudnak nagysebességű internetelérést kínálni hagyományos rézvezetéken. De a régi monopolcégek uralják közel 90 százalékban a rögzített vonalas helyi hívások piacát is. Így aztán nem meglepő, hogy egyhangú elutasítás fogadta Fontaine javaslatát a szektor megsegítésére. Ez az ellenállás olyan erős volt, hogy maga Fontaine is kénytelen volt aláírni a miniszteri találkozót lezáró szokatlanul éles hangú közleményt, amely megállapítja: “Nem az állami segítség jelenti a kiutat”. Annyi engedményt azonban kapott a visszakozásra kényszerített Franciaország, hogy a miniszterek megegyeztek: tárgyaljanak az ágazat helyzetéről az uniós államfők tavaszi csúcstalálkozóján. Megfigyelők szerint addigra valószínűleg el is felejtődik a javaslat, ha piaci helyzet tovább javul, és a távközlési papírok értéke ismét növekedni kezd.