Bárándy Péter szerint a korrupció elleni küzdelem az elmúlt időszakban nem volt megfelelő, mert bűncselekményként erősen kriminalizálva közelítették meg a jelenséget, miközben az az adott ország kultúrájának része, áthatja a közgondolkodást.
Az igazságügy-miniszter erről szerdán a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó nemzetközi konferencián beszélt Budapesten. Bárándy Péter elmondta, hogy a kormányzat a mélyebb okokat felismerve nem a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításával próbál változtatni a helyzeten, hanem egy, a gazdaság minden területére elérő jogszabály-változtatási csomagot készít. Hozzátette, hogy a büntetőjogi felelősség meghatározása mellett nagyon fontos a lehetőségek szűkítése is. Bárándy Péter szerint nagyon fontos, hogy ne csak a közszférában történő üzletkötésekre terjesszék ki a közbeszerzés szabályait, hanem azokra is, ahol felfedezhető az állami kezességvállalás.
Hangsúlyozta annak a lehetőségnek a megteremtését is, hogy a különböző állami intézmények által létrehozott gazdasági társaságok, a magánszférában lévő szervezetek és kötődéseik átláthatók legyenek. A miniszter egy kérdés kapcsán elmondta, hogy a korrupcióellenes törvénytervezet – amely egy állomás első lépése – a közeljövőben a parlament elé kerülhet. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke előadásában arról beszélt, hogy a korrupció a terrorizmus és a kábítószer-fogyasztás mellett globális kockázati tényezőt jelent. Szólt arról is, hogy nem trendszerű az a folyamat, miszerint a növekedési pályán lévő gazdaságokban csökken a korrupció. Hozzátette, hogy Magyarországon az elmúlt rendszerben hiánygazdálkodással kapcsolatos, most pedig úgynevezett növekedési korrupció tapasztalható.
Megemlítette, hogy minél átláthatóbb a közhatalom működése, minél magasabb szintű egy országban a demokrácia, annál kisebb a korrupció táptalaja. Szólt ugyanakkor arról is, hogy a korrupcióellenes harc is korrumpálódhat, ugyanis az üzleti élet számára a döntéshozásoknál fontos jelentéseket készítő szervezetek mögött nem ritkán különböző érdekcsoportokat lehet felfedezni. Adatokat közölve elmondta: a korrupció mindösszesen 1 százalékát fedezik fel, az esetek 40-50 százalékáról az emberek tudomást sem szereznek, és hasonló arányban igaz, hogy értesülnek arról, de jogilag nincs lehetőség a fellépésre. Kovács Árpád a közeljövő megoldandó feladatai közé sorolta a nonprofit szervezetekhez kiáramló évi 160 milliárd forint felhasználása átláthatóságának megteremtését, mivel erről az összegről nem versenyeztetés alapján döntenek.
