Egy héttel a NATO prágai csúcsértekezlete előtt a szövetség brüsszeli székhelyén egy illetékes forrás megerősítette, hogy hét kelet-európai ország kap meghívást a NATO-ba.
Eszerint a prágai csúcsértekezleten meghívást kap a NATO-ba Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Szlovákia, Bulgária és Románia. A meghívás hivatalos formában csak a csúcstalálkozón hangzik el. Ez az EU-hoz hasonlóan nagycsoportos bővítés lényegében eldőlt akkor, amikor George Bush amerikai elnök kifejezte a kívánságát, hogy a következő bővítés nagyarányú legyen. Az európai szövetségesek többségének nem volt határozott véleménye, a három legutóbb felvett ország, köztük Magyarország pedig támogatta szomszédai és a baltiak felvételét. Törökország szintén helyeselte a két balkáni ország meghívását.
Kétségek csak időnként merültek fel, mint az elmúlt napokban is, amikor amerikai kormányzati körökből kiszivárgott, hogy a Pentagon nem tart elég felkészültnek néhány kiszemelt országot. Korábban pedig kételyek merültek fel ugyanott, hogy Románia közéletében túl nagy szerepet játszanak az egykori Securitate, az állambiztonsági szolgálat munkatársai. Ezek a híresztelések nem bizonyultak megalapozatlannak, de a politikai megfontolások végül Washingtonban is felülkerekedtek.
A prágai csúcs előtt NATO-illetékesek azt hangsúlyozzák Brüsszelben, hogy a meghívások egyrészt politikai döntést tükröznek, másrészt a meghívandó országok nagyot haladtak, mióta részt vesznek a tagságra felkészítő programban, és még meghívásuk után is folytatják a felkészülést. Mivel a csatlakozási szerződés aláírására csak tavasszal kerül sor, s utána következik a tagállamokban a parlamenti megerősítés folyamata, a szövetségnek bőven van ideje a meghívás után is leállítani a taggá válást bármelyik ország esetében, amennyiben komoly problémák merülnének föl.
