Hétfőn találkozik egymással Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, László Csaba pénzügyminiszter és Bárándy Péter igazságügyminiszter. A megbeszélés témája a jövő évi költségvetési támogatás mértéke lesz. Az igazságügyi tárca vezetője az Indexnek úgy nyilatkozott, hogy mind az ügyészek, mind a bírók számíthatnak a beígért béremelésre. Bárándy ugyanakkor rámutatott: a bíróságok és ügyészségek jövő évi működésében nem a bérrendezés a legfőbb probléma. Ezt azonban vélhetően másképp látják a bírák és ügyészek.
Az igazságszolgáltatásban dolgozók bérét törvényben állapították meg, 1998 óta az ügyészek legalacsonyabb alapilletménye nem lehet kevesebb, mint a legalacsonyabb bírói illetmény. Ez 2002-ben közel 203 ezer forint volt. Az Európai Unió minden tagállamában jóval meghaladják a bírói fizetések a magyar szintet. Az Egyesült Királyságban a legmagasabb a bér: évi bruttó 127 ezer euró (30,5 millió Ft). Ám még a legszerényebb spanyol fizetés is 30 ezer euró (7,2 millió Ft), azaz a honi 9,3 ezer eurós (2,2 millió Ft) juttatás háromszorosa. Azonban nem csupán az EU államokhoz képest jelentős a lemaradásunk. A szintén az unióba igyekvő Lengyelországban és Csehországban is a honi fizetésnél jóval magasabb, bruttó 11 ezer eurós (2,6 millió Ft) illetmény jár a bíráknak.
A magyar fizetéseknél alacsonyabb csupán Lettországban van, ahol a bírók éves bruttó javadalmazása 5900 euró (1,4 millió Ft). A Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint az ügyészi fizetések is hasonlóképpen alakulnak az uniós tagállamok, illetve az oda csatlakozni kívánó államok esetében. A jelentős különbségek csökkentésére lett volna alkalmas az az 50-50 százalékos bérfejlesztés, amelyet az igazságszolgáltatás két ágában tevékenykedők számára kértek. Ugyanakkor Polt Péter legfőbb ügyész a minap arról beszélt, hogy az ügyészség jóval kevesebb költségvetési pluszforráshoz jut, mint számított rá. Sajtóértesülések szerint pedig a bírói fejezetben is 25 milliárd forintos eltérés van a kért, illetve a pénzügyminisztérium által megajánlott támogatás között.
A költségvetési támogatás redukált mértéke mellett is megkapják a bírák és az ügyészek a beígért 50 százalékos bérfejlesztést – hangsúlyozta az Indexnek Bárándy Péter. Az igazságügyminiszter hozzátette: mind a két esetben hasonló ütemezés mellett rendezik a béreket. Ez azt jelenti, hogy az 50 százalékot két részletben július 1-től, illetve december 1-től kapják meg a fizetésemelést a bírák és az ügyészek. Ez Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnökének tájékoztatása szerint járulékokkal együtt mintegy 11,4 milliárd forintot jelent a költségvetésnek. Bárándy azonban arra is rámutatott, hogy nem a javadalmazás mértéke a legfontosabb probléma 2003-ban. Számos jogszabályváltozás pluszterheket ró a bírákra és ügyészekre egyaránt. Ezek amellett, hogy pluszkiadásokkal járnak létszámbővítést is maguk után vonnak. Az új embereket pedig fizetni kell, és elhelyezésüket is meg kell oldani. Erre jelenleg nincs fedezet a jövő évi költségvetés-tervezetben – hangsúlyozta az IM első embere.
A jelenlegi ügyészi életpálya (azaz, hogy az adott jövedelemhez az ügyész hogyan juthat hozzá) számos ponton módosításra szorul – mondta lapunknak Polt Péter. A legfőbb ügyész szerint a mostaninál több fokozatra lenne szükség, valamint olyan szisztémára, amely időben jobban átöleli az ügyészi karriert. Ennek indoka, hogy a “csúcs” elérése után az ügyész nyugdíjazásáig még hosszú idő telik el. Polt szükségesnek tartja a pótlékrendszer módosítását is, úgy hogy az jobban honorálja a tényleges teljesítményt. Az is elképzelhető, hogy sajátságos “ügyészi nyugdíjrendszert” hozzanak létre. Polt szerint az egyik legfőbb gond, hogy az ügyészségen belül igen sokan dolgoznak az alsóbb szervezeti szinteken, sőt onnan is mennek nyugdíjba. Ezért fontos lenne, hogy anyagilag azoknak az ügyésznek is vonzóbbá tegyék a pályát, akik az alsóbb szintekről mennek nyugdíjba.
