Ha minden jól megy, akkor hat hét múlva megszülethet az elektronikus aláírásról szóló törvény. Szakértők szerint az új jogszabály által előírt, fél-egymilliárdos beruházást igénylő, minősített aláírás-hitelesítésre csak néhány nagy cég vállalkozhat.
Az elektronikus aláíráshoz kapcsolódó szolgáltatások ugyan milliárdos üzletnek ígérkeznek, ám az erre vállalkozó cégek egyenkénti beruházásai is elérhetik a fél-egymilliárdos nagyságrendet. Ezért véli úgy több szakértő, hogy az igazi üzleti haszon nem a szolgáltatóknál jelentkezik majd, hanem a felhasználóknál. Csak a számlaforgalomhoz kapcsolódó papír-, a posta- és gépírási költségek megtakarítása nagyságrendekkel csökkentheti az eddigi vállalati ráfordításokat.
Szakértők kettő és öt közé teszik a cégek számát, amelyek az elektronikus aláírásokhoz kapcsolódó minősített tanúsítványok kiállításából képesek lesznek egy magyarországnyi méretű piacon megélni. Többen azt jósolják, hogy egy cég foglalkozik majd a bankok igényeivel, egy az államigazgatást szolgálja ki, egy-kettő pedig a piac többi részén próbál üzletet kötni. A postát, a Matávot és a Netlock Kft.-t többen úgy említették, mint amelyek potenciálisan képesek lehetnek a feladat ellátására.
Az elektronikus aláírásról szóló törvényhez benyújtott 72 módosító javaslat közül Csáky András (MDF) indítványa váltott ki nagyobb izgalmakat, ő ugyanis azt kérte, hogy az állami szférában szükséges fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírást és annak hitelesítését csak egy erre a célra szakosodott vagy újonnan létrehozott – a Magyar Állam többségi tulajdonában álló – gazdasági társaság végezhesse.
Az informatikai bizottság elvetette a javaslatot. Rogán Antal (Fidesz), bizottsági elnök szerint erre csak akkor lett volna szükség, ha elfogadják azt az MSZP-s módosítást, miszerint a közszféra valamennyi dolgozója kapjon költségvetési forrásokból finanszírozott elektronikus aláírást.
A szocialisták leginkább azt sérelmezték, hogy a törvény nem szab határidőt arra, hogy a közigazgatásban mikortól kötelező elfogadni az elektronikus aláírásokat. Szabó Zoltánnak (MSZP) meggyőződése, hogy a digitális aláírás az üzleti szférában nagyon gyorsan elterjed, mégis úgy gondolja, a folyamatoknak komoly lökést adott volna, ha ezt állami oldalról is megtámogatják.
Rogán Antal úgy véli, azok a szervezetek – APEH, vámhivatalok, nyugdíjbiztosító -, amelyeknek érdekük az elektronikus aláírás elfogadása, ezt törvényi kötelezés nélkül is meg fogják tenni. Egyébként éppen ezek bonyolítják le a legnagyobb ügyfélforgalmat.
Az informatikai bizottság elnökétől megtudtuk, hogy jövő hét csütörtökön megkezdődik a törvény részletes vitája, s ha minden jól megy, hat hét múlva megszülethet az új jogszabály.
További részletek a Magyar Hírlap cikkében
