A török hadsereg vezetése hajlandó elfogadni a halálbüntetés eltörlését, ha a parlament törvényileg biztosítja, hogy a bebörtönzött Abdullah Öcalan kurd vezető soha ne kerülhessen szabadlábra.
A kurd vezetőt 1999-ben halálra ítélték, de Öcalan védői fellebbezést nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Az Európai Unió, amelynek tagságára Törökország is pályázik, ragaszkodik ahhoz, hogy Törökország az EU-felvétel előtt törölje el a halálbüntetést. A török törvényhozás jobbszárnya eddig Öcalan kivégzése mellett kardoskodott.
Törökországban hagyományosan igen nagy a hadsereg tekintélye. A szerdai török lapok fő helyen közölték egy – név nélkül nyilatkozó – tábornok kijelentését arról, hogy a főtiszti kar már nem követeli egységesen és engedmények nélkül Öcalan felakasztását. (Öcalanon kívül több tucat halálraítélt van a török börtönökben, de az országban jó két évtizede nem hajtottak végre halálos ítéletet.)
Ankarában csütörtökön ülést tart a Nemzetbiztonsági Tanács, amelyen az ország vezetői várhatóan döntenek a halálbüntetésről és az EU-felvételhez követelménynek tekintett néhány más intézkedésről. Ez a testület a legtekintélyesebb török politikusokat tömöríti.
A tőke nyom
Az üzleti és pénzvilág törökországi irányítói ugyanakkor nyomást fejtenek ki annak érdekében, hogy Ankara haladéktalanul hajtsa végre a tagsághoz megkövetelt intézkedéseket. E csoport közleményben szólította fel a kormányt, hogy törölje el a halálbüntetést, és helyettesítse az életfogytiglani szabadságvesztés olyan formájával, amely kizárja a szabadlábra kerülést.
Az EU-tagság feltételei közé tartozik a kurd nyelvű oktatás és műsorszórás engedélyezése is. Bülent Ecevit kormányfő megfogalmazás szerint Törökország EU-tagsága csak ábránd marad, ha nem törlik el a halálbüntetést, és nem hajtank végre egy sor más reformot – emlékeztetett az AP hírügynökség.
