Szabadlábra helyezett egy istenkáromlás miatt halálra ítélt keresztény férfit a pakisztáni Lahore Legfelsőbb Bírósága (LHC), mert az ügyészség nem tudta bizonyítania vádat. Sawan Masih hét éve siralomházban várta kivégzését.
Istenkáromlás vádjával Pakisztánban jelenleg több mint 80 személy van bebörtönözve – közülük több mint negyvenen életfogytiglani büntetésüket töltik vagy kivégzésüket várják – az USA Nemzetközi Vallásszabadsági Bizottságának jelentése szerint. 12 olyan keresztény van börtönben, aki a fellebbviteli bíróság ítéletét várja.
Pakisztánban az istenkáromlással vádoltak többsége a síita közösséghez tartozik, de az ahmadijja és a keresztény közösségek tagjai is gyakran vád alá kerülnek.
Az istenkáromlás törvényi tényállását a pakisztáni büntető törvénykönyv 295-A és 298 szakaszai szabályozzák – büntetni rendelnek miden cselekményt, mely „sérti vagy gyalázza Mohamed prófétát vagy annak követőit”. Az istenkáromlás esetén a 295C szakasz halálbüntetést vagy életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést ír elő.
“Az istenkáromlással kapcsolatos törvényként ismert, 1982-ben bevezetett jogi rendelkezések aláássák az alkotmány által garantált, vallási és kisebbségi jellegű alapjogokat” – olvasható az Európai Parlament a vallásszabadság pakisztáni helyzetéről szóló 2010. május 20-i állásfoglalásában. A helyzet azóta sem változott sokat.
A Pakisztáni Emberi Jogi Bizottság (HRCP) a közelmúltban „komoly aggodalomát” fejezte ki a vallási kisebbségek, különösen a síita közösség elleni támadások és erőszakos, számos esetben végzetes cselekmények számának megugrása miatt. Október hónapban több mint 40 vallási alapú erőszakos cselekményt vettek nyilvántartásba a pakisztáni hatóságok – hivatalos adatok alapján. Példaként említve: a közelmúltban egy lahore-i magáncég biztonsági őre vallási vitát követően gyilkolta meg alvó kollégáját. Sajnos az eset nem példa nélküli.
A vallási alapú gyűlölködés nem újkeletű probléma Pakisztánban. Az ahmadijja vallási kisebbség tagjai például már hosszú évtizedek óta szembesülnek halálos fenyegetésekkel, megfélemlítéssel és az ellenük folytatott gyűlöletkampánnyal. 1984 óta az országban legalább 260 ahmadijja vált vallási hovatartozása okán gyilkosság áldozatává.
Az ahmadijja az indiai iszlám vallástudós, Mirza Ghulam Ahmad (1839–1908) tanításán alapuló, az iszlámból kiinduló vallási irányzat. A vallási kisebbség tagjai ugyan muszlimnak vallják magukat, számos iszlám hittételt elfogadnak, a muzulmán vallásúak többsége mégsem tekinti őket muszimnak, mivel az ahmadijják prófétának tekintik vallásuk alapítóját, miközben az iszlám tanítás szerint Mohamed volt Allah utolsó prófétája. A muszlimok többsége úgy véli, hogy az ahmadijják kafírok, azaz eretnekek – vagyis instentagadók. Kitiltották őket Mekkából is.
