Bár az Egyesült Királyság idén februárban kilépett az Európai Unióból, az év végéig továbbra is alkalmazandó az uniós jog a brit szigeteken. Bár még nem születetett minden részletről megállapodás, 2021-től gyökeresen meg fog változni a kapcsolatunk az Egyesült Királysággal. Az átmeneti időszak végével életbe lépő jogi változásokat összegző cikksorozat első részében a Taylor Wessing Budapest ügyvédi iroda szakértői azt foglalták össze, mire számíthatnak azok a kiskerekedők, aki az Egyesült Királyságból belföldi viszonteladás céljából importálnak árut.
Az Egyesült Királyság vonatkozásában az átmeneti időszak után az Európai Unió harmonizált védjegyszabályai nem lesznek alkalmazandók és ez többek között befolyással lesz minden kiskerekedőre, aki az Egyesült Királyságból belföldi viszonteladás céljából importál árut.
Egy védjegy kizárólagos jogot biztosít a jogosultjának; más csak az ő hozzájárulásával használhatja a védett megjelölést – többek között áru értékesítésével kapcsolatban is. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy-egy népszerű márka jogosultja ellenőrzése alatt tarthatja a védjeggyel ellátott áruk kereskedelmét, hiszen ő határozhatja meg, melyik országban ki és milyen feltételekkel forgalmazhatja azt.
Az Európai Gazdasági Térségen belül azonban ez a kontroll csak korlátozottan érvényesül: Amint ugyanis egy oltalom alatt álló termék bármely tagállamban a védjegyjogosult engedélyével forgalomba kerül, a védjegyoltalom az egész EGT vonatkozásában „kimerül”, és az áru további értékesítésére már nem terjed ki. A végjegyjogosult tehát nem ellenőrizheti a védjegyoltalom alatt álló termékek EGT országok közötti kereskedelmét és viszonteladását. Ez a „párhuzamos kereskedelem” alapja: egy magyar viszonteladó beszerezheti márkás árukészletét egy alacsonyabb árfekvésű uniós országban, és a magyarországi márkakereskedéseknél alacsonyabb áron továbbértékesítheti azt – anélkül, hogy ehhez a védjegyjogosult engedélyét kellene kérnie.
Ez a lehetőség azonban nem vonatkozik az első alkalommal az EGT-n kívül forgalomba hozott termékek EGT-n belüli viszonteladására. Ebből kifolyólag az átmeneti időszak végét követően megszűnik a párhuzamos kereskedelem lehetősége olyan árukkal kapcsolatban, amelyek először az Egyesült Királyságban kerültek forgalomba. Ilyen esetekben az EGT-n belüli további értékesítéshez a védjegyjogosult kifejezett engedélyére lesz szükség.
Ez az összefüggés egy nem várt területen is éreztetheti hatását: Magyarország az Egyesült Királyságból érkező használt ruhák egyik legnagyobb importőre. A védjegyhez fűződő jogok és azok kimerülése ugyanakkor a használt termékekre ugyanúgy vonatkozik, mint az újonnan forgalomba hozottakra. Ezért Magyarországon például használt ruhával is csak akkor lehet szabadon – a védjegyjogosult engedélye nélkül – kereskedni, ha azt korábban a védjegyjogosult hozzájárulásával az európai gazdasági térség területén belül forgalomba hozták. Az átmeneti időszak lejártát követően az Egyesült Királyságban forgalomba hozott ruhákra ez már nem lesz igaz. Ezért azoknak az Európai Unió területén – például Magyarországon – történő másodlagos értékesítéséhez szigorúan véve valamennyi érintett védjegyjogosult engedélyére szükség lesz.
„Természetesen nem föltétlenül életszerű, hogy a nagy divatmárkák tömegesen bitorlási pereket indítsanak az ’angol használtruhát’ árusító üzletek ellen a védjegyüket viselő termékek engedély nélküli újraértékesítése miatt. Nem zárható ki azonban, hogy bizonyos nagyobb presztízsű márkák föl fognak lépni a brand marketingpozícióját veszélyeztető másodlagos értékesítéssel szemben” – foglalták össze a Taylor Wessing Budapest szakértői.
