Az Európai Bizottság javaslatot tesz az egységes európai égbolt szabályozási keretének korszerűsítésére az európai zöld megállapodás szellemében A cél az európai légtér irányításának modernizálása, valamint fenntarthatóbb és hatékonyabb repülési útvonalak kialakítása, ami akár 10%-kal is csökkentheti a légi közlekedésből származó kibocsátásokat.
A javaslattételre azért kerül sor, mert a légi forgalomnak a koronavírus-világjárvány miatti hirtelen visszaesése nagyobb rugalmasságot követel meg a légiforgalmi szolgáltatástól: ez a forgalmi kapacitások kereslethez igazításának elősegítésével érhető el.
Adina Vălean, a közlekedésért felelős biztos kijelentette: „A repülőgépek néha kénytelenek cikkcakkban közlekedni a különböző légtérblokkok között, ami megnöveli a késést és az üzemanyag-fogyasztást. Egy hatékonyabb légiforgalmi szolgáltatási rendszer közvetlenebb útvonalakat biztosít, energiatakarékosabb, kevesebb kibocsátással és alacsonyabb költségekkel jár légitársaságaink számára. Az egységes európai égbolt felülvizsgálatára irányuló javaslat nemcsak a légiközlekedési kibocsátások 10%-os csökkentéséhez járul hozzá a jobb útvonalkezelés révén, de ösztönzi a digitális innovációt is azáltal, hogy megnyitja az adatszolgáltatások piacát az ágazatban. A javasolt új szabályok segítik légi közlekedésünket abban, hogy előbbre jusson a kettős – zöld és digitális – átállásban.”
A légiforgalmi irányítási kapacitások kiigazításának elmaradása többletköltségekhez, késedelmekhez és nagyobb szén-dioxid-kibocsátáshoz vezetne. 2019-ben csupán a késések 6 milliárd eurójába kerültek az EU-nak, miközben 11,6 millió tonna szén-dioxid-többletet eredményeztek. Szükségtelen szén-dioxid-kibocsátással jár, ha a pilóták kénytelenek közvetlen útvonalak helyett a zsúfolt légteret választani, miként az is, ha a légitársaságok hosszabb útvonalakkal kerülik el a kedvezőtlen díjszámítási körzeteket.
Az európai zöld megállapodás, valamint az olyan új technológiai fejlesztések, mint a drónok szélesebb körű használata, az uniós légiközlekedési politika középpontjába helyezték a repülés digitalizációjának és dekarbonizációjának kérdését. A kibocsátások visszafogása azonban továbbra is komoly kihívást jelent a légi közlekedés számára. Az egységes európai égbolt tehát megnyitja az utat egy hatékonyan felhasznált és modern technológiákat alkalmazó európai légtér előtt. Biztosítja az együttműködésen alapuló hálózatirányítást, amely révén a légtérfelhasználók környezetvédelmi szempontból optimális útvonalakon repülhetnek. Ezenkívül olyan digitális szolgáltatásokat tesz lehetővé, amelyek nem feltétlenül igénylik helyi infrastruktúra meglétét.
A biztonságos és költséghatékony légiforgalmi szolgáltatások érdekében a Bizottság az alábbi intézkedéseket javasolja:
- az európai hálózat és hálózatirányítás megerősítése a forgalmi torlódások és az optimálistól elmaradó útvonalhasználat elkerülése érdekében;
- a hatékonyabb légiforgalmi szolgáltatáshoz szükséges adatszolgáltatások európai piacának előmozdítása;
- a tagállamok részéről nyújtott légiforgalmi szolgáltatások gazdasági szabályozásának egyszerűsítése a nagyobb fenntarthatóság és reziliencia előmozdítása érdekében;
- a koordináció javítása innovatív megoldások meghatározása, kidolgozása és alkalmazása céljából.
Következő lépések
A Bizottság e javaslatot a Tanács és a Parlament elé terjeszti megvitatásra, és bízik a tárgyalások mihamarabbi lezárulásában.
Később, a javaslat végleges elfogadását követően végrehajtási és felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell majd kidolgozni szakértők bevonásával a részletesebb és technikai kérdések megválaszolása érdekében.
Háttér
Az egységes európai égbolt kezdeményezés 2004-ben indult útjára azzal a céllal, hogy csökkenjen az Európa feletti légtér széttagoltsága, és hogy a biztonság, a kapacitás, a költséghatékonyság és a környezetvédelem tekintetében hatékonyabbá váljon a légiforgalmi szolgáltatás. A Bizottság 2013-ban javaslatot terjesztett elő az egységes európai égbolt felülvizsgálatára (SES 2+), de a tárgyalások a Tanácsban 2015-ben elakadtak.
2019-ben felállt a terület 15 szakértőjéből álló „bölcsek” munkacsoportja, hogy felmérje az uniós légiforgalom-irányítás jelenlegi helyzetét és jövőbeli szükségleteit. A csoport számos ajánlást tett le az asztalra. A Bizottság ezt követően módosította a 2013. évi szöveget, új intézkedéseket vezetett be, és külön javaslatot dolgozott ki az EASA alaprendeletének módosítására. Az új javaslatokat a most előterjesztett bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri.
