Miközben Magyarországon már nem lehet munkahelyvédelmi bértámogatásra pályázni, a Niveus Consulting Group régiós összehasonlításából az látszik, hogy más országok továbbra is fenntartják ezt az intézkedést a gazdaságuk és a munkahelyek védelmének érdekében.
Augusztus 31-ével megszűnt a lehetőség, hogy munkahelyvédelmi bértámogatási kérelmet nyújtsanak be a vállalkozások Magyarországon. A kormány még augusztus elején közölte, hogy nem látja indokoltnak a határidő kitolását, ugyanakkor az emelkedő esetszámok és a romló járványügyi helyzet a program újragondolására késztetheti a döntéshozókat. Különös tekintettel arra, hogy a régióban és például Németországban a politikai döntéshozók továbbra is egy fontos eszközként tekintenek erre az intézkedésre és fenntartják azt.
„A program folytatása már csak azért is hasznos lenne, mert azon túl, hogy bizonyos szektorok és a kapcsolódó munkahelyek kilátástalan helyzetbe kerültek, a központi költségvetésnek is jóval nagyobb kiadást jelent a munkanélküliek támogatása és visszaintegrálása a munkaerőpiacra. Átgondolandó, hogy a korábbi bértámogatási programot, vagy annak egy korszerűbb változatát folytatják, ugyanis a tapasztalatok azt mutatták, hogy a magyar támogatási rendszer messze nem volt olyan bőkezű, mint régiós szomszédainknál.” – emelte ki Bagdi Lajos, a Niveus Consuting Group adótanácsadási partnere.
Mi a helyzet külföldön?
Ausztriában 2020. október 1-jétől további 6 hónapig, 2021. március 31-ig meghosszabbították a jelenlegi, most szeptemberben lejáró „Kurzarbeit” programot. Szomszédunkban a munkavállalók továbbra is a nettó bérük 80/85/90% -át kapják meg támogatásként 1 havi tovább-foglalkoztatást vállalva, ezáltal biztosítják, hogy a munkáltatónak továbbra is csak a ténylegesen elvégzett munka költségeit kelljen fizetnie.
Romániában is augusztusban jelentették be a módosított és kitolt „Kurzarbeit” szabályozást. Ennek értelmében, ha egy cégnek a forgalma legalább 10 százalékkal visszaesett, lehetősége van, hogy a munkaidő legfeljebb 50 százalékkal történő csökkentését bevezesse. Ebben az esetben a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére a munkavállalók kieső jövedelmének 75%-át az állam átvállalja. Ráadásul az otthonról dolgozók után a cégek munkavállalónként 2500 lejes (kb. 175 ezer forint) támogatásra pályázhatnak a szükséges számítástechnikai eszközök beszerzése érdekében.
Csehország éppen a napokban jelentette be, hogy új munkahelyvédelmi bértámogatási programot indít várhatóan novembertől az augusztusban lezárult korábbi program folytatásaként. Az előzetes információk alapján a kormány 50-70%-ban támogatná a részbeni otthoni munkavégzést.
Szlovákiában nem csak folytatják a most szeptemberben lejáró programot, hanem kifejezetten állandó támogatási formává kívánják alakítani, a részletszabályok kidolgozása folyamatban van.
Horvátország is kiterjesztette a korábbi programját; jelenleg az idei év végéig. Vállalati létszámtól függően a cégeknek azt kell bemutatniuk, hogy egy minimum létszám tekintetében szeretnének élni a támogatással (amelyek foglalkoztatását maximum 50%-al csökkentették) és az árbevételük is visszaesett legalább 30%-al. A cégek munkavállalónként 2.000 horvát kunát (kb. 80.000 forint) kaphatnak támogatásként a kormánytól.
A Niveus Consulting Group szakértője kiemelte, hogy Németországban annyira hatékonynak találják a Kurzarbeit programot, hogy augusztus végén döntöttek arról, hogy 2021. végéig meghosszabbítják a jelenlegi programot. „A német támogatási forma egyébként igen bőkezű, a bérek akár 80%-át is kipótolhaja az állam.” – tette hozzá Bagdi Lajos.
