Milyen ellátásra jogosult az igazoltan koronavírussal fertőződött munkavállaló a járvány idején? Mikor beszélhetünk foglalkozási megbetegedésről? Miként alakulnak a táppénz szabályok a hatósági házi karanténba helyezett munkavállalók esetében? És vajon mire jogosultak a külföldről haza érkezők?
A koronavírus okozta világjárvány második hullámában a jogalkotó indokoltnak vélte a külföldről haza érkezők járványhelyzettel összefüggésben elrendelt kötelező hatósági házi karantén idejére járó, valamint a keresőképtelenné vált munkavállalók táppénzre jogosító szabályainak felülvizsgálatát, így az augusztus 14-től hatályos kormányrendelet értelmében a táppénz szabályok bizonyos tárgykörben módosultak.
De mit is jelent a keresőképtelenség? Az egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 44. § g) pontja szerint keresőképtelen, akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
Miként alakul a koronavírussal fertőződött munkavállalók ellátása? A koronavírussal összefüggésben keresőképtelen állományba vételére hatósági határozat alapján – melyről az illetékes hatóság hivatalból értesíti az orvost – a munkavállaló háziorvosa jogosult. A biztosított igazolása a 7-es számú kóddal történik, amennyiben a foglalkoztatás eltiltás – és ez által a keresőképtelenség – közegészségügyi okból vagy hatósági elkülönítés alapján következett be.
A 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése értelmében azonban, ha a keresőképtelenség közegészségügyi okból történt hatósági elkülönítés, illetőleg közegészségügyi okból történt foglalkozástól eltiltás vagy járványügyi zárlat miatt áll fenn, az intézkedéseket elrendelő tisztifőorvos értesíti a keresőképtelen állományba vételre jogosult orvost, aki a biztosítottat nyilvántartásba veszi és keresőképtelenségét igazolja.
Mikor beszélhetünk foglalkozási megbetegedésről? A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet szerint foglalkozási megbetegedésnek minősül a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás, amely a munkavégzéssel, a foglalkozással kapcsolatos, a munkavégzés, a munkafolyamat során előforduló fizikai-, kémiai-, biológiai-, pszichoszociális- és ergonómiai kóroki tényezőkre vezethető vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételének a következménye.
A koronavírus okozta keresőképtelenség idején megállapított ellátás mértéke a táppénzre vonatkozó általános szabályok szerint alakul azzal, hogy amennyiben a koronavírusos megbetegedés foglalkozási megbetegedésnek minősül, akkor a keresőképtelen munkavállalónak 100%-os táppénz jár (baleseti táppénz). Erre abban az esetben van lehetőség, ha igazolható, hogy a munkavállaló munkavégzése vagy foglalkozása gyakorlása során fertőződött meg.
De mire lesznek jogosultak a külföldről haza érkezők? A járvány külföldi utazások alkalmával történő „behurcolásának” megelőzése, és egyúttal a járványhelyzettel összefüggő 14 napos kötelező hatósági házi karanténnal való táppénz-visszaélések elkerülése érdekében a Kormány 398/2020. (VIII. 12.) számú Korm. rendelete – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról – szerint:
„Az a biztosított, aki részére magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott, nem hivatalos célú kevésbé súlyos vagy súlyos fertőzöttségi mértékű országból Magyarország területére történő beutazáskor hatósági házi karantént rendeltek el, nem minősül keresőképtelennek.” Ez alól azon eset jelenthet kivételt, ha a külföldről haza utazó biztosított saját költségén elvégzett koronavírus-tesztje pozitív lesz – így az egészségbiztosítási szabályok értelmében a járványügyi hatóság köteles elrendelni a házi karantént, ez által a biztosított keresőképtelen állományba történő felvételének akadálya nincs.
A Kormány utazási korlátozásokkal kapcsolatos saját hatáskörben meghozott döntéseit közegészségügyi okok indokolták.
