A jogalkotónak nem kötelessége passzív választójogot biztosítani annak a jelöltnek, aki egyébként felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt áll, de ha ezt biztosítja, akkor nem lehet a tisztségre eleve méltatlan – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1684/2017. számú, mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet megállapító döntésében.
Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz alapján indult eljárásában hivatalból eljárva megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztással előidézett alaptörvény-ellenességet okozott azzal, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény alapján olyan jelölt is választható, aki a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése értelmében a tisztséget megválasztása esetén nem töltheti be.
Az indítványozót polgármesteri tisztségének fennállása alatt jogerősen elítélték, felfüggesztett szabadságvesztéssel büntették, és emiatt polgármesteri megbízatásáról lemondott. Az ezt követően tartott időközi választásokon újra polgármesterré választották, de az illetékes kormányhivatal eljárást kezdeményezett méltatlanságának kimondása iránt, és ezt az eljáró bíróságok meg is állapították, ami viszont a megbízatás betöltésének akadálya.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az azonos szintű jogszabályok közötti kollízió a passzív választójog sérelmével jár. A jogalkotónak nem kötelessége passzív választójogot biztosítani annak a jelöltnek, aki egyébként felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt áll, de ha ezt biztosítja, akkor nem lehet a tisztségre eleve méltatlan. A konkrét esetben ezért a jogalkotó vagy a passzív választójog korlátozását szűkítheti tovább, és kiterjesztheti azokra a felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt álló személyekre, akik a helyi önkormányzati választáson a választás útján elnyert tisztség betöltésére egyébként a helyi önkormányzatokról szóló törvény alapján méltatlanok. Vagy dönthet úgy is, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény méltatlanságra vonatkozó szabályait igazítja a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény rendelkezéséhez.
Az Alkotmánybíróság szerint a helyi önkormányzatokról szóló törvény méltatlansági szabályozásának lényeges tartalma hiányos, ezért kötelezte az Országgyűlést, hogy jogalkotói kötelezettségének 2020. december 31-ig tegyen eleget.
