A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) idén szokatlanul korán, már tavasszal benyújtotta a 2019-es tevékenységét összegző éves beszámolóját, melyet május 27-én az Országgyűlés gazdasági bizottsága el is fogadott. Összehasonlításképp, a 2018-as éves beszámoló elfogadására 2019. november 26-án került sor. A beszámolót a Schönherr Hetényi ügyvédi iroda versenyjogi csoportja elemzi.
Példátlan! – 8 milliárd forint kiszabott bírságból 5 milliárdra bírságolták a cégeket fogyasztóvédelmi ügyekben
A változás szele nem csak az időzítésben, hanem a beszámolóban összegzett bírságadatokban is tetten érhető. A GVH 2019-ben több mint 8 milliárd forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki, melynek közel 60%-át, azaz közel 5 milliárd forintot tesz ki a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt kirótt bírságok összege: ilyen magas bírságok kiszabására a fogyasztók védelmében a GVH történetében még soha nem volt példa. Sőt, ez az összeg majdnem eléri a 2019-et megelőző 10 év alatt a fogyasztóvédelmi jellegű jogsértésekért kiszabott bírságok együttes összegét.
A GVH, mint a fogyasztói érdekek védelmezője
A GVH a klasszikus versenyhatósági feladatok, azaz a versenykorlátozó piaci magatartások tilalmán és a vállalkozások verseny szempontjából jelentős fúzióinak jóváhagyásán kívül jogosult fellépni a fogyasztókat célzó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen is, ha azok a verseny érdemi befolyásolására is alkalmasak. Az elmúlt évek tendenciái ráadásul afelé mutatnak, hogy a fogyasztóvédelmi ügyek egyre inkább a GVH kiemelt prioritását képezik. 2019-ben 22 darab fogyasztóvédelmi ügyet zárt le a hivatal, melynek a fele, azaz 11 ügy végződött jogsértés megállapításával és bírság kiszabásával. „Bár ez valamennyivel kevesebb fogyasztóvédelmi ügy, mint amit 2018-ban lezárt a GVH, az ügyek maguk sokkal nagyobb súlyúak voltak, melyet a bírságok emelkedő mértéke is bizonyít.” – mondta el Turi Anna, az iroda versenyjogi csoportjának vezetője.
Célkeresztben a tech-óriások
A 2018-ban közzétett „Középtávú digitális fogyasztóvédelmi stratégia” célkitűzéseinek megfelelően 2019-ben is olyan nagynevű digitális platformok és vállalkozások kerültek górcső alá, mint a Facebook, PayPal, Airbnb, vagy utóvizsgálat keretében a Google. Míg az Airbnb, PayPal és Google esetén a GVH elfogadta a vállalkozások kötelezettségvállalásait a fogyasztóknak nyújtott hiányos tájékoztatásuk kiegészítése kapcsán, és így velük szemben jogsértés megállapítására és bírság kiszabására sem került sor, a Facebook már nem volt ilyen szerencsés. A GVH a Facebook esetén arra a következtetésre jutott, hogy az oldal nem állíthatja azt magáról, hogy ingyenes, mivel a fogyasztók az adataikkal “fizetnek” a szolgáltatásért. A jogsértést 1,2 milliárd forint bírsággal szankcionálta a hivatal, mely intő példa lehet a hasonló elven működő platformok üzemeltetői számára.
A telekom cégek sem alhatnak nyugodtan
A fentieken túl a tavalyi évben a telekommunikációs szektor is kiemelt figyelmet kapott a GVH-tól. Többségében ismétlődő jellegű jogsértéseik miatt a Magyar Telekom, a Vodafone, és a Telenor is újabb bírsággal lett “gazdagabb”, melyek összege egyúttal többszörösen meghaladta a korábban hasonló magatartások esetén alkalmazott szankciókat. E körben a vállalkozásoknak tekintettel kell lenniük arra, hogy ismétlődő jogsértés esetén a GVH a bírság összegét jogsértésenként 100% összeggel növelheti a bírságmaximum keretein belül. A Magyar Telekom ügyében (melyben a döntés ugyan 2020 januárjában jelent meg, ennek ellenére mégis a 2019-es beszámolóban tárgyalja a GVH) újdonságként jelent meg a lépcsős bírság-meghatározás. Ennek az a lényege, hogy ha a vállalkozás a döntésben előírt, elsősorban a kárt szenvedett fogyasztók reparációját célzó kötelezettségvállalásait nem teljesíti határidőben, akkor a nem teljesített rész helyébe előre meghatározott bírság-részlet lép.
A fogyasztók reparációja kapcsán kiemelést érdemel, hogy 2019-ben közel 600 millió forint összegű, közvetlenül a fogyasztóknak fizetendő pénzbeli kompenzációt hagyott jóvá a GVH, “mely teljesítésével az eljárás alá vont vállalkozások csökkenthetik a bírság összegét mint például a Magyar Telekom lépcsős bírsága kapcsán” – magyarázza Kovács Márk, az iroda versenyjogi szakértője. Sőt, adott esetben a jogsértés megállapítása is mellőzhető velük szemben – ilyen volt a WizzAir “WizzFlex” szolgáltatásával kapcsolatban vállalt kompenzációs csomagja esetén.
Versenykorlátozó megállapodások – a kartellek
A GVH összesítése szerint 2019-ben 16 ügyet sikerült lezárni, mely előrelépés a 2018-as 12 ügyhöz képest.
Kartellügyekkel kapcsolatban a tendencia változatlan: a legtöbb piaci jelzés a közbeszerzési kartellekkel kapcsolatos, melyek vonatkozásában a GVH továbbra is szigorú fellépést ígér. Ez alapján nem meglepő, hogy 2019-ben a legmagasabb bírságot kartellezésért egy kórházi közbeszerzési eljárásokat megcsapoló kartell tagjai kapták. Összesen több mint 1,5 milliárt forintot kell(ett) befizetniük a központi költségvetésbe, mely a 2019-es összes kartellbírság felét teszi ki.
Összefonódások
A fúziók ellenőrzése kapcsán elismerést érdemel a GVH törekvése a hatékonyság növelésére és az ügyintézési idő csökkentésére. Az összefonódás-bejelentés alapján induló eljárások esetén a GVH-nak 8 napot biztosít a törvény a döntése meghozatalára. Ennek ellenére 2019-ben átlagosan 4 munkanap alatt döntött a hivatal, sőt, az ügyek 16%-át mindössze 1-2 munkanap alatt elintézték. Ebben talán szerepet játszik a prenotifikáció intézménye is, mely során a hatósággal történő előzetes egyeztetés mind a felek, mind a hatóság számára előnyökkel jár, mely során a hatóság esetleges kérdései már a hivatalos bejelentés előtt megválaszolása kerülhetnek, így az fúzió engedélyezése gyorsabban kiadható.
Lehetőségek a kiszabott bírságok csökkentésére
Mint láthattuk, 2019-ben vastagon fogott a GVH ceruzája a bírságösszegek meghatározásakor. A vállalkozásoknak azonban többféle lehetőség áll rendelkezésére a bírságok csökkentése érdekében, feltéve, hogy a versenyfelügyeleti eljárás alatt együttműködnek a GVH-val. A fogyasztóvédelmi tevékenység körében említett reparáción, azaz az okozott kár megtérítésén túl az alábbi opciók érdemelnek kiemelést, melyek egymással párhuzamosan is alkalmazhatók.
„Kartellügyekben a jogsértés feltárását elősegítő engedékenységi kérelmezők a feltételek fennállása esetén teljes vagy részleges bírságelengedésben részesülhetnek. 2019-ben a korábbi évvel egyezően 4 ügyet sikerült lezárni az engedékenységi kérelmet benyújtó vállalkozások segítségével, akik összesen közel 900 millió forint bírságkedvezményt kaptak.” – mondta el Kovács Márk.
10-30%-os bírságcsökkentésre adhat alapot az egyezségi eljárásban való részvétel, ha a vállalkozás beismeri a jogsértést és lemond bizonyos eljárási jogairól a gyorsabb és kevesebb erőforrást felemésztő ügylezárás érdekében. Az egyezségi eljárásban részt vevő vállalkozásoknak összesen 850 millió forinttal kevesebb bírságot kellett megfizetniük tavaly.
A fentieken túl a GVH 2019-ben több mint 300 millió forint kedvezménnyel honorálta a versenyjogi megfelelési programok kidolgozását. Enyhítő körülmény lehet, ha a vállalkozás már a versenyfelügyeleti eljárás előtt is rendelkezett ilyen megfelelési programmal. A versenyfelügyeleti eljárás során kidolgozott megfelelési program a feltételek teljesülése esetén kicsit kisebb, akár 5% bírságcsökkentést eredményezhet.
Mi várható 2020-ban?
Az eddigi rendelkezésre álló adatok szerint 2020-ban is folytatódnak a GVH fogyasztóvédelmi törekvései. 2019-ben ugyanis a versenyhatóság először folytatott piacelemzést kifejezetten fogyasztóvédelmi területen, a digitális összehasonlító eszközök piacán, melynek eredményét 2020. március 12-én publikálta. Ahogy a GVH közleményében is kiemelte, a különböző termékek, szolgáltatások összehasonlítását lehetővé tevő weboldalak, applikációk használata általában informáltabb döntéshozatalt tesz lehetővé a fogyasztók számára, növeli a transzparenciát, és így a piaci versenyt is segíti. Pont ezért azonban kiemelkedő szereppel bír ezen eszközök esetén a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás teljessége és érthetősége, melyekkel kapcsolatban számos, potenciálisan jogsértő hiányosságokat tárt fel a GVH a piaci szereplőknél.
A GVH ágazati vizsgálatai és piacelemzései során feltárt hiányosságok nagyban meghatározzák a GVH ezeket követő döntései irányvonalait. A gyors fellépés ez esetben sem maradt el. 2020. április 28-án a GVH története legmagasabb fogyasztóvédelmi bírságát (2,5 milliárd forint) szabta ki a Booking.com weboldal üzemeltetőjére, részben a 2019-es piacelemzés során feltártak felhasználásával. Véleményünk szerint az eljárások sorának ezzel közel sincs vége, és további fellépés várható a GVH piacelemzésében megfogalmazott ajánlásait figyelmen kívül hagyó vállalkozásokkal szemben.
A fogyasztóvédelmi ügyekben kiszabott korábbinál magasabb bírságok ellenére sem számítunk azonban a kartellügyekben való fellépés csökkenésére a GVH részéről.
Ahogy a fentiek is mutatják, a GVH a korábbi évekhez képest a bírságösszegek drasztikus növelésével, az elrettentés erejét bevetve reagált a fogyasztókkal szembeni ismétlődő, illetve a legbefolyásosabb piaci szereplők által elkövetett jogsértésekre, kiemelt figyelmet szentelve a digitális piacokra.
„A vállalkozások előtt egy út áll: a versenyjogi tudatosság növelésével, munkavállalóik megfelelő képzésével és hatékony versenyjogi megfelelési programok implementálásával megelőzni a jogsértések elkövetését, mely törekvést a GVH általában jelentős bírságcsökkentéssel is kompenzálja, ha mégis bekövetkezne a legrosszabb.” – javasolja Turi Anna ügyvéd.
