A kormányrendelet támadott szabályozása, amely veszélyhelyzetben az állam által a helyi önkormányzatnak részben átengedett központi adó helyi önkormányzat által már beszedett részét áthelyezi a központi költségvetésbe, nem hozható alkotmányjogilag értékelhető kapcsolatba a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásaira vonatkozó általános, alapelvi szintű, az önkormányzatok pénzügyi forrásainak egészére vonatkozó rendelkezéseivel – szögezi le az Alkotmánybíróság II/822/2020. számú, utólagos normakontroll-indítványt elutasító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elutasította Magyarország 2020. évi központi költségvetésének a veszélyhelyzettel összefüggő eltérő szabályairól szóló kormányrendelet egy szakasza nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására és visszamenőleges hatállyal történő megsemmisítésére irányuló indítványt.
A sérelmezett rendelkezés értelmében a települési önkormányzatokat az általuk a 2020. évben beszedett gépjárműadó nem illeti meg, az a központi költségvetés, azon belül a Járvány Elleni Védekezési Alap bevételét képezi; míg a rendelkezés hatályba lépése előtti szabályozás a gépjárműadónak a központi költségvetés és a helyi önkormányzatok közötti 60–40%-os megosztását írta elő.
Az indítványozó országgyűlési képviselők által kifejtettek szerint a gépjárműadóból származó bevétel az önkormányzatok túlnyomó többsége számára az egyetlen jelentős és a gazdasági válság esetén is biztos költségvetési forrásként jelentkezik, ez a központi adónem ugyanis vagyonadó típusú, vagyis relatíve független a gazdaság ciklikusságától. Az indítványozók arra is hivatkoztak, hogy a Kormány a rendeleteiben több, a veszélyhelyzet kezelésével kapcsolatos feladat ellátását is az önkormányzatokra telepítette: többek között a hatósági karanténba helyezett állampolgárok ellátásáról és az ahhoz szükséges anyagi fedezetről a helyhatóságoknak kell gondoskodniuk, valamint a közterületek fokozott tisztítása, a szociális intézmények egészségügyi előírásainak szigorítása, az idős lakosokról való fokozottabb gondoskodás is mind a helyi önkormányzatok feladatait növelik. Az indítványozók szerint a támadott rendelkezés az önkormányzatok tulajdonhoz való alapvető jogát alaptörvény-ellenesen korlátozza, továbbá sérti a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájának (Charta) egyes rendelkezéseit is.
Az Alkotmánybíróság határozata szerint a kormányrendelet támadott szabályozása, amely veszélyhelyzetben az állam által a helyi önkormányzatnak részben átengedett központi adó helyi önkormányzat által már beszedett részét áthelyezi a központi költségvetésbe, nem hozható alkotmányjogilag értékelhető, és ekként érdemi elbírálást lehetővé tevő kapcsolatba a Charta indítványozók által felhívott, a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásaira vonatkozó általános, alapelvi szintű, az önkormányzatok pénzügyi forrásainak egészére vonatkozó rendelkezéseivel. Az érdemi alkotmányossági vizsgálatot lehetővé tevő kapcsolat hiánya miatt a Charta felhívott rendelkezéseinek sérelme a vizsgált ügyben nem volt megállapítható, ezért az Alkotmánybíróság a kormányrendelet támadott szakasza nemzetközi szerződésbe ütközésének megállapítására irányuló indítványt elutasította.
Az Alkotmánybíróság továbbá megvizsgálta, hogy az absztrakt utólagos normakontroll-indítvány kapcsán fennáll-e az az Alaptörvényben foglalt hatásköri korlátozás, amely szerint mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az indítványozók álláspontja szerint a hatásköri korlát nem áll fenn, mivel a kormányrendelet támadott rendelkezése nem az Alaptörvényben megjelölt pénzügyi tárgyú törvények körébe tartozik, hanem azoknál alacsonyabb kormányrendeleti jogforrási szinten elhelyezkedő jogszabály. Az Alkotmánybíróság ennek kapcsán elvi tételként azt állapította meg, hogy az indítvány a Kormány által a költségvetési törvény szabályozási tárgykörében megalkotott, ahhoz szorosan kapcsolódó gépjárműadó mint központi adónem vonatkozásában a Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló törvénytől eltérést engedő, ekként a 2020. évi központi költségvetés bevételi oldalát érintő jogszabályi rendelkezést támadott, tehát az az alaptörvény hivatkozott hatásköri korlátozása alá esik. Így az indítvány ezen része tekintetében az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasította.
