Az a rendelkezés, amelyre a bíróságok döntésüket alapították, nyilvánvalóan az új kártalanítási jogintézmény hatálybalépését (2017. január 1. napját) követően előforduló megszakadási körülmények tekintetében alkalmazandó – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1768/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Szombathelyi Törvényszék fogvatartási körülmények miatti kártalanítás tárgyában hozott végzését.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy korábban kártalanítás iránti kérelmet terjesztett elő az illetékes bíróságon alapvető jogokat sértő fogvatartási körülményei miatt 2009-2016. közötti fogvatartási időszaka tekintetében. Az eljáró bíróságok megállapítása szerint 2015-ben egy harminc napot meghaladó időszakban a jogszabály szerinti mozgástér az indítványozó számára biztosított volt, így a kártalanítási kérelmét, mint elkésettet, elutasították. Ezzel szemben az indítványozó arra hivatkozott, hogy rá a büntetés-végrehajtási törvény átmeneti rendelkezése irányadó, hiszen a vonatkozó törvénymódosítás hatálybalépését megelőző egy éven belül szűntek meg az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülményei, és igényét a hatályba lépéstől számított hat hónapon belül érvényesítette. Álláspontja szerint a bíróságok eljárása sértette a tisztességes eljáráshoz való jogát, mivel a bíróságok olyan körülményt értékeltek a terhére, amelyet nem ismerhetett.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy a bíróságok a kifogásolt döntéseikben helytelenül döntöttek az indítványozó terhére, mivel a rendelkezés, amelyre döntésüket alapították, nyilvánvalóan az új kártalanítási jogintézmény hatálybalépését (2017. január 1. napját) követően előforduló megszakadási körülmények tekintetében alkalmazandó. Az eljáró bíróságok így a vizsgált időszakban még nem létező jogszabályi kötelezettség megkövetelésével, azaz az elbírált időszakban még nem hatályos jogszabály alkalmazásával döntöttek az indítványozó számára hátrányosan a kártalanítási igényről. Ezzel az eljáró bíróságok megsértették az Alaptörvényben garantált visszaható hatályú jogalkalmazás tilalmát, így az Alkotmánybíróság a fennálló gyakorlatának megfelelően az alkotmányjogi panasszal támadott döntéseket megsemmisítette.
