Egy panamai lobogó alatt közlekedő hajót ért hajószerencsétlenség áldozatai az olasz bíróságok előtt felelősség megállapítása iránti keresetet nyújthatnak be az e hajó osztályozását és tanúsítását végző olasz szervezetekkel szemben. E szervezetek csak akkor hivatkozhatnak a joghatóság alóli mentességre, ha tevékenységeik a panamai állam közhatalma kifejeződésének minősültek – áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A C-641/18. sz. ügyben hozott ítélet – LG és társai kontra Rina SpA és Ente Registro Italiano Navale
A Bíróság a 2020. május 7-én hozott Rina ítéletben (C-641/18) kimondta először is, hogy a hajók harmadik állam javára és megbízásából történő osztályozására és tanúsítására irányuló tevékenységet folytató magánjogi jogi személyekkel szemben indított kártérítési kereset a 44/2001 rendelet1 (a továbbiakban: „Brüsszel I” rendelet) 1. cikkének (1) bekezdése értelmében vett „polgári és kereskedelmi ügyek” fogalmába, következésképpen pedig e rendelet hatálya alá tartozik, amennyiben e tevékenységet nem az uniós jog értelmében vett közhatalmi jogkörök alapján gyakorolják. Másodszor a Bíróság megállapította, hogy a joghatóság alóli mentességre vonatkozó nemzetközi szokásjogi elvvel nem ellentétes az említett rendelet által előírt joghatóságnak az eljáró nemzeti bíróság általi, ilyen keresetre vonatkozó jogvitában történő gyakorlása, amennyiben e bíróság megállapítja, hogy e szervezetek nem éltek a nemzetközi jog értelmében vett közhatalmi jogkörökkel.
A Panamai Köztársaság lobogója alatt közlekedő Al Salam Boccaccio ’98 hajót 2006-ban a Vörös-tengeren hajószerencsétlenség érte, amely több mint 1000 áldozatot követelt. Az áldozatok családtagjai és a túlélő utasok keresetet indítottak a Tribunale di Genova (genovai bíróság, Olaszország) előtt a genovai székhelyű Rina SpA és Ente Registro Italiano Navale (a továbbiakban együtt: Rina társaságok) ellen, amelyek a szerencsétlenül járt hajó osztályozását és tanúsítását végezték. A felperesek a Rina társaságok esetleges polgári jogi felelősségéből eredő vagyoni és nem vagyoni károk megtérítését kérték arra hivatkozva, hogy a hajószerencsétlenséget az említett műveletek okozták. A Rina társaságok az eljáró bíróság hatáskörének hiányára vonatkozó kifogást adtak elő a joghatóság alóli mentesség elvére hivatkozva, mivel ők az osztályozási és tanúsítási műveleteket a Panamai Köztársaság megbízásából végezték, következésképpen azok a megbízó állam szuverén előjogai megnyilvánulásának tekintendők. Az eljáró bíróság, mivel kételyeket táplált az olasz bíróságok joghatóságával kapcsolatban, kérdést terjesztett a Bíróság elé előzetes döntéshozatal céljából.
A Bíróság először a „polgári és kereskedelmi ügyek” „Brüsszel I” rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében vett fogalmának a Rina társaságok által a Panamai Köztársaság megbízásából és javára végzett osztályozási és tanúsítási tevékenységekre tekintettel történő értelmezésével foglalkozott annak megállapítása érdekében, hogy az olasz bíróságok rendelkeznek-e joghatósággal e rendelet 2. cikkének (1) bekezdése értelmében.2 A Bíróság mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy bár egyes olyan jogviták, amelyekben valamely hatóság áll szemben egy magánszeméllyel, tartozhatnak a „Brüsszel I” rendelet hatálya alá, ha a bírósági jogorvoslati kérelem közhatalom igénybevétele nélkül végrehajtott (iure gestionis) aktusokra vonatkozik, más a helyzet akkor, amikor a hatóság közhatalom gyakorlása keretében jár el (iure imperii). E tekintetben a Bíróság kiemelte, hogy az, hogy bizonyos tevékenységeket valamely állam megbízása alapján gyakoroltak, nem meghatározó, mivel önmagában az a tény, hogy bizonyos jogköröket hatósági aktus ruház át, nem jelenti azt, hogy e jogköröket iure imperii gyakorolják. Ugyanez vonatkozik arra, hogy a szóban forgó műveleteket a Panamai Köztársaság javára és érdekében végezték, mivel az állam nevében történő eljárás nem jelenti mindig a közhatalom gyakorlását. Továbbá az a tény, hogy bizonyos tevékenységek közcélokra irányulnak, önmagában nem elegendő ahhoz, hogy e tevékenységeket iure imperii végrehajtott tevékenységeknek lehessen minősíteni. A Bíróság ekként hangsúlyozta, hogy annak meghatározásához, hogy az alapügy tárgyát képező műveleteket közhatalom gyakorlása keretében végezték-e, a releváns kritérium a magánszemélyek közötti viszonyokban alkalmazandó szabályokhoz képest többletjogkörök gyakorlása.
Ezzel kapcsolatban a Bíróság megjegyezte, hogy a Rina társaságok által végzett osztályozási és tanúsítási műveletek kizárólag abból álltak, hogy megállapították, hogy a vizsgált hajó megfelel-e az alkalmazandó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott követelményeknek, és amennyiben igen, kiállították a megfelelő tanúsítványokat. Az alkalmazandó műszaki követelmények értelmezése és megválasztása a Panamai Köztársaság hatóságainak volt fenntartva. Egy hajónak az osztályozási és tanúsítási társaság által végzett vizsgálata adott esetben nyilvánvalóan vezethet a tanúsítvány visszavonásához amiatt, hogy az nem felel meg e követelményeknek. Az ilyen visszavonás mindazonáltal nem az említett társaságok döntéshozatali jogköréből következik, amelyek előzetesen meghatározott szabályozási keretben járnak el. Ha egy tanúsítvány visszavonását követően a hajó a továbbiakban nem hajózható, ennek oka a törvény által előírt szankció. Következésképpen a Bíróság kimondta, hogy – a kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálatokra is figyelemmel – a Rina társaságok által végzett osztályozási és tanúsítási műveletek nem tekinthetők úgy, mint amelyeket az uniós jog értelmében vett közhatalmi jogosítványok gyakorlásával végeztek.
Másodszor a Bíróság azt vizsgálta, hogy a joghatóság alóli mentességre vonatkozó nemzetközi szokásjogi elvre alapított kifogás milyen esetleges hatást gyakorol a „Brüsszel I” rendelet alkalmazhatósága szempontjából. A Bíróság kiemelte, hogy korábban már kimondta, hogy a nemzetközi gyakorlat jelen állapotában az államok joghatóság alóli mentessége nem abszolút, hanem azt általában akkor ismerik el, ha a jogvita a szuverenitás körébe tartozó, iure imperii aktusokra vonatkozik. Ezzel szemben kizárható e mentesség, ha a bírósági jogorvoslati kérelem olyan aktusokra vonatkozik, amelyek nem közhatalmi jellegűek. Az olyan magánjogi szervezetek, mint a Rina társaságok joghatóság alóli mentessége általában nem ismerhető el a hajók osztályozására és tanúsítására irányuló műveleteket illetően, amennyiben azokat a nemzetközi jog értelmében nem iure imperii végezték. A Bíróság megállapította tehát, hogy az említett elvvel nem ellentétes a „Brüsszel I” rendeletnek az alapjogvitához hasonló jogvitában történő alkalmazása, amennyiben az eljáró bíróság megállapítja, hogy a szóban forgó, osztályozást és tanúsítást végző szervezetek nem éltek a nemzetközi jog értelmében vett közhatalmi jogkörökkel.
_________________________________________________________________________________
1A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.). E rendelkezés többek között azt írja elő, hogy e rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni.
2E rendelkezés értelmében valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, főszabály szerint az adott tagállam bíróságai előtt perelhető.
