A bolti vásárlás háttérbe szorulásával előtérbe kerültek az online kereskedési formák. Jelentős versenyhátrányba kerülhet manapság az, aki a fizikai üzlethelyiség mellett vagy helyett nem áll rá a webkereskedelemre. Nem árt azonban tudni, hogy az informatikai fejlesztésen és a kiszállítás megszervezésen túl egy webshop üzemeltetése komoly jogi előkészületeket is igényel.
Adminisztráció, adminisztráció, adminisztráció…
Fontos tudni, hogy a házhozszállítás megkezdését be kell jelenteni a székhelyünk szerint illetékes jegyzőnél. A bejelentés egy formanyomtatvány kitöltésével tehető meg (a dokumentum általában letölthető az illetékes önkormányzat honlapjáról). A bejelentés alól most mentesülnek a napi fogyasztási cikkeket árusító, valamint a vendéglátóipari online szolgáltatók: ők a válsághelyzet ideje alatt nem kötelesek nyilvántartásba vetetni magukat.
„A bejelentésen túlmenően egy webshop számos információt köteles feltüntetni a honlapján. Ezek egy része magától értetődő (mint például a kereskedő adatai és elérhetőségei), más részük azonban egyáltalán nem az. Így például megtalálhatóak kell legyenek a webshopon a tárhelyet biztosító szolgáltató adatai és elérhetőségei, valamint a békéltető testülethez fordulás szabályai is.” – ismerteti Bihari Levente, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvéde.
Az online rendeléseknél természetes, hogy a kereskedő számos adatot rögzít a vásárlóiról (név, cím, elérhetőség). Erre már pusztán a kiszállítás végett is szükség van. Mivel ezek az információk személyes adatnak minősülnek, egy webáruház elengedhetetlen kelléke egy jól kimunkált adatvédelmi szabályzat. A weboldal működtetése során nem árt általában is tisztában lenni az adatvédelmi szabályokkal: így továbbra sem megengedett például, hogy a vásárlást követően a vevőnknek – a kifejezett hozzájárulása nélkül – hirdetéseket küldjünk.
ÁSZF: nem puszta formalitás
Egy kereskedelmi weboldal köteles a kereskedelmi és szállítási feltételeit (ÁSZF) a vevők számára elérhető módon közzétenni. Egy ÁSZF elkészítése azonban nem csupán formalitás, hanem komoly jogi relevanciával bír.
Így például az ÁSZF-nek hatása van a vevők elállási jogára. Többé-kevésbé köztudott, hogy néhány kivételtől eltekintve egy online vásárló 14 napon belül utólag bármikor meggondolhatja magát, és elállhat a vételtől. Ha azonban a kereskedő – akár az ÁSZF-ben, akár máshol – az elállási jogról a vásárlót kiemelten és külön nem tájékoztatja (vagy a jogszabályban előírt mintanyilatkozatot nem teszi számára elérhetővé), úgy az elállási határidő 12 hónappal meghosszabbodik.
„Több esetben volt vita tárgya az is, hogy a kereskedő által a megrendeléskor automatikusan küldött visszaigazolás már a rendelés elfogadásának és a szerződés létrejöttének minősül-e. Ennek szabályozására szintén az ÁSZF a legmegfelelőbb hely. De ugyanígy javasolt a szabályzatban rendezni azt is, hogy mi történik, ha a vásárló nem veszi át a csomagot, vagy a kézbesítéshez rossz címet ad meg: jogosult-e az eladó ilyenkor a szállítástól elállni és a felmerült költségeit érvényesíteni.” – emlékeztet az ügyvéd.
Van tétje
Felelőtlenség lenne azt gondolni, hogy a fizikai jelenlét hiánya miatt az online kereskedés szabályainak betartása kevésbé lenne a hatóságok célkeresztjében. Sőt, a vásárlási szokások megváltozása miatt egyre komolyabb ellenőrzésekre lehet számítani ezen a területen.
Az ellenőrzés tárgyától függően a webáruházunk működését vizsgálhatja a jegyző, a fogyasztóvédelmi felügyelet, az adatvédelmi vagy a versenyhatóság is, akik esetenként többmilliós bírság kiszabására is jogosultak. Fontos tehát a szabályok teljeskörű ismerete, hogy az innovációnk révén elért extra profit ne a bírságok megfizetésére menjen el.
