Magyarországon számos munkavállaló él az egyszerűsített közteherviselésre vonatkozó szabályozás (ekho) szerint, amely alapján a munkabér adózására vonatkozó általános szabályok helyett a munkabér minimálbért meghaladó összege után összesen 15% ekho-t kell fizetnie a munkavállalónak, személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulékok helyett. A járvány okozta gazdasági visszaesés őket is érintheti, jogosan merül hét fel a kérdés: Az ekho-s munkavállalók után igényelhetnek a munkáltatók támogatást a csökkentett munkaidőre?
Tipikusan ekho-san adózó szakmák a médiában, sport- és reklámszakmában betöltött állások vagy az előadóművészet, de akár egyes IT-szakemberek is ebbe a körbe tartozhatnak.
Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoport vezetője úgy látja, hogy “a kormányzat nem foglalkozott ezzel a kérdéssel érdemben.” Ugyanakkor hozzáteszi, hogy az igénybe vehető támogatásokkal foglalkozó kormányrendeletek nem zárják ki egyértelműen, hogy az ekho-val adózók is igénybe vegyék a támogatást, mivel annak legfontosabb feltétele – a munkaviszony megléte – ebben az esetben is teljesül.
Az egyetlen korlátozó szabály, ami az ekho-sok kizárására utalhat, az, hogy a nettó alapbért az “általános szabályok” szerint kell megállapítani, ez azonban a Munka Törvénykönyve megfelelő rendelkezéseire is utalhat, és nem az adójogszabályokra.
A szakértő felveti a kérdést: amennyiben a kormányzat szándéka egyértelműen az ekho-sok kizárása volt, miért nem tartalmaz erre vonatkozó explicit rendelkezéseket a rendelet vagy legalább arra való utalást, hogy az Szja tv. szerinti általános szabályokról beszélhetünk?
Ha a munkáltató igénybe veheti a támogatást ekho-s munkavállalóra, mekkora lehet a támogatás összege?
A támogatás alapja ugyanis a nettó bér (távolléti díj), amely a bruttó bérnek a munkáltatónak által levonandó személyi jövedelemadó-előleggel, járulékokkal csökkentett összege. Ekho-sok esetében azonban ehelyett 15% ekho-t von le a munkáltató. Ez az ekho azonban – a jogszabály szövege alapján – a személyi jövedelemadót és a járulékokat helyettesíti, tehát értelemszerűen a támogatást is a bruttó bér 15%-a alapján kellene megállapítani, ami 112,000 Ft-ot meghaladó, magasabb támogatási összeghez is vezethet.
