Jelenleg a világ számos országának kormányzatai jogszabályi szintű intézkedésekkel próbálják kontrollálni a COVID-19 nyilvánvalóan negatív gazdasági hatásait, amelyek – többek között – „felfüggesztő” jellegű intézkedéseket is tartalmaznak. A járvány következtében, akár egyéb okból felmerült pénzügyi nehézségek esetén is javasolt lehet a meglévő finanszírozások restruktúrálásának megfontolása, és az esetleges „moratórium” jellegű jogok és kötelezettségek standstill megállapodásban történő szabályozása. – Seres Márk és Biró Levente, a DLA Piper Hungary szakértői a nehéz pénzügyi helyzettel szembesülő cégek restrukturálási lehetőségeit veszi számba.
Pénzügyi nehézségekkel érintett vállalkozások
Egy vállalkozás megalapításától kezdve számtalan kihívással és feladattal kell, hogy szembesüljön. Az egyik legnagyobb kihívás azonban az, amikor egy vállalkozás fizetésképtelenségi vagy azzal a fenyegető helyzetben találja magát. Olyan helyzetben, amikor felmerül, hogy az esedékessé váló kötelezettségeit nem fogja tudni az előírt határidőben teljesíteni. Ez azzal a következménnyel is járhat, hogy a hitelezői felszámolási eljárást kezdeményeznek a vállalkozással szemben, aminek eredményeként akár az is lehetséges, hogy a vállalkozás megszűnik létezni. Alighanem ezt a szcenáriót mind a vállalkozás, mind a hitelezők el kívánják kerülni, hiszen a jelenlegi adatok szerint a magyar fizetésképtelenségi eljárásokban a biztosított hitelezők mindösszesen 43%-os megtérülési aránnyal rendelkeznek, ami elmarad az Európai Uniós átlagtól.1
Megjegyezzük, hogy jelenleg a COVID-19 következtében kialakult gazdasági sokk és a termelési láncok szétszakadása is odavezethet, hogy olyan vállalkozások is fizetésképtelenségi vagy azzal fenyegető helyzetben találhatják magukat, akiknek üzleti eredményei, stratégiái, versenyképessége és gazdasági pozíciója normál gazdasági körülmények között nem indokolná azt, hogy pénzügyi helyzetük megrendüljön. Helyzetük radikális megváltozása nem feltétlenül rossz üzleti döntésük következménye, hanem annak tudható be, hogy a világgazdaságban egy példa nélküli helyzet állt elő, és ennek globális és lokális hullámai megrendítették számos gazdaság és gazdasági szereplő teljesítőképességét.
Jelenleg a világ számos országának kormányzatai jogszabályi szintű intézkedésekkel próbálják kontrollálni a COVID-19 nyilvánvalóan negatív gazdasági hatásait, amelyek – többek között – hatásukat tekintve „felfüggesztő” jellegű intézkedéseket is tartalmaznak. A vállalkozások és hitelezőik jogviszonyainak egyedi előírásaira tekintettel akár a COVID-19 következtében, akár egyéb okból felmerült pénzügyi nehézségek esetén is javasolt lehet a meglévő finanszírozások restruktúrálásának megfontolása, és az esetleges „moratórium” jellegű jogok és kötelezettségek standstill megállapodásban történő szabályozása.
Egyes választási lehetőségek pénzügyi nehézségek esetén
Fizetésképtelenségi eljárások (különösen csődeljárás)
Egy alapvetően jól működő és megfelelő eszköz állománnyal rendelkező, de (akár ideiglenes, akár tartós) fizetésképtelenségi helyzettel szembesülő vállalkozás számára, a magyar fizetésképtelenségi jogi rezsimben a legkézenfekvőbb választás a csődeljárás megindítása lehet (minden esetben az összes körülmény alapos figyelembevételével és mérlegelésével). Ebben az esetben a vállalkozásokat automatikus és törvényi szintű ideiglenes fizetési moratórium illeti meg, mely gyakran inkább csak elméleti lehetőséget ad arra, hogy hitelezőikkel újra tárgyalják meglévő finanszírozási struktúrájukat.
A gyakorlatban a csődeljárás a legtöbbször sikertelen, amely így felszámolási eljárássá alakul és szintén elvezet a megszűnéshez, emiatt minden esetben szükséges, hogy egy ilyen eljárás megindítását alapos megfontolás előzze meg. Továbbá a csőd mint fogalom rendkívül negatív jelentéssel bír az európai kontinensen, amelyet a szakirodalom a „bankruptcy stigma” fogalmával foglalt össze.2 Ezt támasztja alá az is, hogy egy felmérés szerint az EU-s állampolgárok 47 %-a nem szívesen rendelne szolgáltatást olyan vállalkozásoktól, amelyek előzőleg csődbe mentek és az EU-s állampolgárok 51%-a soha nem fektetne olyan vállalatba, amely pénzügyi nehézségekkel küzd.3 Az adatokból is jól látható, hogy a csődeljárás nem feltétlenül megfelelő eszköz egy önhibán kívül fizetésképtelenségi helyzetbe került versenyképes vállalkozásnak ahhoz, hogy meglévő finanszírozásait restruktúrálja.
A standstill megállapodás (restruktúrálás)
A standstill megállapodás egy olyan szerződés, amelyben a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás kötelmi hatállyal szerződést köt saját hitelezőivel, alapvetően azzal a céllal, hogy a hitelezők vállalják egy meghatározott időre azt, hogy a fennálló követeléseiket és az azokhoz kapcsolódó biztosítékokat nem érvényesítik, ezzel megteremtve a status quo-t, ami a restruktúrálás konszenzuson alapuló kitárgyalását és zárását lehetővé teszi. Ilyen szerződés megkötésére tipikusan a fizetési nehézségbe vagy nehéz pénzügyi helyzetbe4 került vállalkozás finanszírozásának restruktúrálása (ideértve az esetleges refinanszírozást is) szokott leginkább alkalmat adni. Megjegyezzük, hogy a restruktúrálások a hitelezők számára is vonzó megoldást jelenthetnek, különösen olyan esetekben, ahol a restruktúrálás eredményeképpen esély van arra, hogy a követeléseik teljes mértékben visszafizetésre kerüljenek, ellenben azzal a lehetséges kockázattal (pl. ha nem vagy nem megfelelően biztosítottak), hogy restruktúrálás hiányában akár csak részben kerülnek kielégítésre. Nyilvánvalóan az előbbi előfeltétele, hogy az adott vállalkozás tényleges értékkel bírjon a piacon és megfelelő közép- és hosszú távú üzleti tervvel is rendelkezzen.
A standstill megállapodás lényegében arról szól, hogy a felek megállapodnak, hogy a szerződés ideje alatt a hitelezők az adóssal szemben fennálló követeléseiket nem érvényesítik5, illetve felfüggesztik az adós fizetési kötelezettségeit.
Így a fizetési nehézségbe került vállalkozás finanszírozását új alapokra tudják helyezni. Tekintettel arra, hogy a hitelezők jogainak gyakorlása feltehetően megváltozik a standstill helyzetben (pl. felmondási jog gyakorlása bilaterális alapon kizárásra kerül), hitelezői oldalon figyelemmel kell lenni arra, hogy a hitelezők különböző döntési mechanizmusokat vezessenek be, ami megfelelően kezeli a belső viszonyukat. Fontos megjegyezni, hogy a hitelezők jogainak felfüggesztése tipikusan időleges és a standstill megszűnése után ezen jogok gyakorlásának lehetősége újraéled. A megállapodás megkötése nélkül nehezen lenne elképzelhető a polgári jogi mellérendeltség helyzete, hiszen a hitelezők bármikor megindíthatnák a fizetésképtelen vagy pénzügyi nehézséggel küzdő adóssal szemben a fizetésképtelenségi eljárást, így pedig a tárgyalási pozíciók meglehetősen felborulnának. Az MNB ajánlásában is kifejezte, hogy a vállalati nem teljesítő portfólió arányának csökkentésében kiemelt szerepet tulajdonít a hitelezők közötti, illetve a hitelezők és az adósok közötti konstruktív és jóhiszemű együttműködésnek, azaz a megegyezésen alapuló átstrukturálásnak.6
A standstill egyik lényegi eleme, hogy a felek a szerződési jog diszpozitív szabályozása következtében igényeikre szabhatják e „moratórium” meghatározó elemeit. Általánosságban elmondható, hogy a standstill megállapodást határozott időre kötik a felek és a hitelezőktől elvárás, hogy fenntartsák a rendelkezésre álló finanszírozásokat legalább a megállapodás megkötésekor fennálló szinten azaz, hogy a standstillre tekintettel ne csökkentsék a vállalkozás rendelkezésére álló hitelkereteket.
Különösen fontos, hogy a megállapodás lehetőleg minél szélesebb körben, az adós és valamennyi hitelezője jogait és kötelezettségeit szabályozza, lehetőleg egyenlő helyzetet teremtve a hitelezők között7. Alapvetően ellentétes a standstill megállapodás céljával egy olyan helyzet, amiben egyes hitelezők kvázi helyzetelőnyben (pl. akár kimaradva a standstillből) versenyeznek a mielőbbi megtérülés érdekében – akár úgy is, hogy fizetésképtelenségi eljárást indítanak az adós ellen. A standstillben résztvevő hitelezők az ilyen helyzetek elkerülése és kezelése érdekében kifejezett felmondási jogokat kérhetnek a standstill megállapodásban. Ha valaki például felszámolási eljárást indít a vállalkozás ellen, akkor a hitelezők jogosultak legyenek felmondani a standstillt, így elkerülve azt, hogy lépéshátrányba kerüljenek.8
A vállalkozás szempontjából fontos még kiemelni, hogy fennáll annak a lehetősége, hogy a hitelezők valamilyen biztosítékokat kérnek a standstill megállapodás megkötésére tekintettel a fennálló finanszírozások vonatkozásában, illetőleg az is, hogy bizonyos korlátozások bevezetését igénylik a társaságra (pl. eszköz értékesítések limitálása, „excess cash” felhasználásának korlátozása).
Megjegyezzük, hogy a standstill megállapodásnak úgymond „csak” kötelmi hatálya van, így azt is figyelembe kell venni a szerződéses biztosítéki struktúra kialakításánál, hogy a hitelezőnek „ne érje meg” megszegni a megállapodást és megindítani az adóssal szembeni fizetésképtelenségi eljárásokat.
Felmerülhet a restruktúrálás kapcsán, hogy a vállalkozás megmentéséhez új finanszírozás is szükséges lehet (pl. egy meglévő finanszírozás kiesése miatt). Az ilyen jellegű igények is megfelelően kezelhetők már magában a standstill megállapodásban.
A csődeljárással szemben további lényeges előnye a standstill megállapodásnak, hogy egyáltalán nem formalizált, nincsenek kötelező törvényi előírások és nem nyilvános, így a vállalkozás el tudja kerülni a „bankruptcy stigma” -t és az azzal járó esetleges negatív következményeket.
A szerződés aláírása után az adós időt nyer, hogy tárgyaljon hitelezőivel, elkerüli a fizetésképtelenségi eljárásokat és a hitelezőknek pedig lesz idejük arra, hogy valós és megbízható képet kapjanak az adós vállalkozás tényleges pénzügyi helyzetéről (akár egy átvilágítás keretében, amennyiben a rendelkezésre álló idő lehetővé teszi). Ezek megteremtik a lehetőséget a finanszírozási feltételek megfelelő újragombolásához és az esetleges további finanszírozás megfontolásához.
Befejezés
A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 2020. december 31-ig bevezetett egy fizetési moratóriumot, amely a hatálya alá tartozó szerződések alatti fizetési kötelezettségek (tőke, kamat, díjak) esetében felülírja a felek kötelmi megállapodását, amennyiben azt 2020. március 18. éjfélig megkötötték. Azonban a rendelet lehetőséget ad arra, hogy a felek eltérjenek a rendeletben foglalt fizetési moratórium szabályai alól és olyan finanszírozási kondíciókat alakítsanak ki, amely a számukra legmegfelelőbb megoldással jár. A kialakult gazdasági helyzetben várhatóan lesznek olyan versenyképes vállalkozások, akik a gazdasági sokk következtében ideiglenesen pénzügyi nehézségekkel fognak szembenézni. Úgy gondoljuk, hogy erre minden gazdasági szereplőnek érdemes előre felkészülnie, és ezért készítettük el ezt a rövid tájékoztató anyagot arról, hogy ilyenkor mi lehet az egyik első lépés, amit érdemes megfontolni. A standstill megállapodás a finanszírozás átstruktúrálásához egy piackonform és rugalmas lehetőség mind az adósnak, mind a hitelezőnek.
Látható, hogy a csőd és felszámolási eljárások elkerülése nem csak az adósi oldal, hanem a hitelezők érdeke is, hiszen egy új finanszírozási struktúrában teljes megtérülést érhetnek el, szemben a felszámolási eljárás során elért átlagos 43%-os arányszámhoz. A kialakult helyzet kezelése lemondásokkal járhat mindkét oldal részéről, de a közös érdek általánosságban képes megegyezésre terelni a feleket.
_________________________________________________________________________________
Források:
1Borbély Gábor – Fabók Zoltán: Quo Vadis Hungarian Insolvency Laws?
2Tibor Tajti: Bankruptcy stigma and the second chance policy: the impact of bankruptcy stigma on business restructurings in China, Europe and the United States, China-EU Law Journal (2017), DOI 10.1007/s12689-017-0077-z, pp. 1-31.
3Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions – Overcoming the stigma of business failure – for a second chance policy – Implementing the Lisbon Partnership for Growth and Jobs /* COM/2007/0584 final */
4Nem csak az a körülmény lehet releváns, hogy a vállalkozás nem tudja teljesíteni esedékességkor a fizetési kötelezettségét, hanem az objektív pénzügyi kovenánsok megsértése vagy megsértésének veszélye is.
5Úgymond „befagyasztják” bizonyos jogosultságaikat, különösen pl. nem teszik lejárttá és esedékessé a követeléseiket, nem indítanak az adós ellen felszámolási vagy csődeljárást, nem érvényesítik a biztosítékokat stb.
6A Magyar Nemzeti Bank 6/2017. (V.30.) számú ajánlása az együttesen finanszírozott vállalati adósokkal szembeni követelések megegyezésen alapuló átstrukturálási folyamatáról.
7Nyilvánvalóan a különféle biztosítékok és esetleges alárendelések („subordination”) szintén érintik a hitelezők pozícióját.
8Megjegyezzük, hogy jelen helyzetben is megfontolandó lehet az ilyen felmondási jogok megfelelő korlátozása és kvalifikálása (pl. de minimis értékhatárok).
