Csak az ügydöntő határozatok képesek anyagi jogerőre és keletkeztetnek ítélt dolgot, a kártalanítási kérelmet érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzés csupán alaki jogerőre képes, ennek megfelelően ítélt dolgot nem keletkeztet – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/1653/2018. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Balassagyarmati Törvényszék fogvatartási körülmények miatti kártalanítás tárgyában hozott két végzését.
Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az indítványozó 2017-ben alapjogokat sértő fogvatartási körülményei miatt kártalanítási kérelmet adott be, és azzal egyidejűleg a kérelem benyújtásának feltételéül szolgáló panaszt is előterjesztett a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokához.
Az első fokon eljáró bíróság megállapítása szerint a kártalanítás iránti igény a panasz és a kérelem egyidejű benyújtása miatt nem volt vizsgálható, így az indítványozó kérelmét érdemi vizsgálat nélkül elutasította, amelyet a másodfokú bíróság is helyben hagyott.
Később, de még ebben az évben az indítványozó újabb kártalanítási kérelmet nyújtott be, rámutatva arra, hogy panaszt korábban beadott, így kérelme utóbb vizsgálható. Az eljáró bíróság a kártalanítás összegének meghatározásakor az első kérelem benyújtása előtti időszakot teljes egészében figyelmen kívül hagyta, mert megállapította, hogy az indítványozó adott időszakra vonatkozó kérelme már elutasításra került, így ítélt dolgot keletkeztetett. Azzal, hogy az indítvánnyal támadott döntéseikben a bíróságok a korábbi bírói végzéseket érdemi döntésnek minősítették, amelyek ítélt dolgot keletkeztettek, a kártalanítási kérelem érdemi vizsgálatára nem kerülhetett sor.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszában kifejtette, hogy a bíróság támadott döntéseiben megjelenő jogértelmezés ellentétes a hazai jogszabályokkal és az irányadó bírói gyakorlattal is, így a bíróságok eljárása a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga egyik részjogosítványának, a bírósághoz fordulás jogának sérelmét eredményezte.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a büntető eljárásjogi törvény rendelkezései értelmében csak az ügydöntő határozatok képesek anyagi jogerőre és keletkeztetnek ítélt dolgot, a kártalanítási kérelmet érdemi vizsgálat nélküli elutasító végzés csupán alaki jogerőre képes, ennek megfelelően ítélt dolgot nem keletkeztet. Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróságok nem az Alaptörvényben foglalt értelmezési kötelezettség szerint jártak el, amikor az indítványozó korábbi kérelmét formális okból elutasító büntetés-végrehajtási bírói döntéseket ítélt dolognak minősítették. Az ítélt dolog mint eljárási akadály alkotmányos érvényesülésének alapvető feltétele, hogy az adott döntés érdemi vizsgálat eredményeként szülessen meg, az e kritériumnak nem megfelelő döntések res iudicata-ban megnyilvánuló eljárási akadályként való (téves) értékelése pedig az Alaptörvény érvényesülése ellen hat, hiszen a bírósághoz fordulás jogát akadályozza. Az Alkotmánybíróság szerint a bíróságok eljárása tehát elvonta az indítványozót a törvényes bíróhoz való jogától, ezért a támadott bírósági határozatok megsemmisítéséről rendelkezett.
