2020. március 31. napján kihirdették a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Korm.rendeletet. – Hasznos összefoglaló a polgári peres eljárásokat érintő szabályokról!
Hatálybalépés
A Korm.rendelet – főszabály szerint – 2020. március 31. napján 15 órakor lépett hatályba.
A rendeletet a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
Ha a határidő a polgári peres eljárásokban a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése és a rendelet hatálybalépését követő 15. napig terjedő időszakban jár le, a határidő meghosszabbodik a rendelet hatálybalépését követő 30. napig.
Ha a polgári peres eljárásokban a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelésére hivatkozással az eljárás félbeszakadását állapították meg, az eljárás félbeszakadása megszűnik a rendelet hatálybalépésével.
A rendelet hatálybalépését követően a félbeszakadásról a rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazott törvényi rendelkezések szerint hozható döntés.
Ha a polgári peres eljárásokban a bíróság a rendkívüli ítélkezési szünet előtt a tárgyalás berekesztéséről döntött, és az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta, a bíróság az írásba foglalt – indokolással ellátott – ítéletét kézbesítés útján közli a felekkel.
A rendelet előírásait a rendelet hatálybalépését megelőzően, de a veszélyhelyzet kihirdetését követően lejárt határidők esetében is alkalmazni kell.
Az ügyfeleket közvetlenül érintő rendelkezések
1. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása
A veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele.
2. A polgári peres eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról szóló rendelkezések
A határidők
A veszélyhelyzet a határidők folyását nem érinti. Ha a határidő a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése és e rendelet hatálybalépését követő 15. napig terjedő időszakban jár le, a határidő meghosszabbodik a rendelet hatálybalépését követő 30. napig.
A per megindítása
A keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkereset-levelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti.
Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.
A beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.
A perfelvételi tárgyalás eltérő szabályai
A perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni. A bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket.
Ha a fél személyes meghallgatása szükséges, a perfelvétel lezárása érdekében a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni (pl. Skype, Zoom vagy Microsoft Teams programok).
A személyi állapotot érintő perekben is alkalmazni kell az eltérő szabályokat.
A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást.
A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.
A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.
Az érdemi tárgyalás eltérő szabályai
Az érdemi tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. (pl. Skype, Zoom, vagy Microsoft Teams programok).
Ha ez nem lehetéséges, akkor a nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be.
Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami nem foganatosítható, ezen eljárási cselekmény akadályának elhárultáig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele. A bíróság végzésben állapítja meg az akadály bekövetkezésének időpontját, valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről.
A bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.
A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.
Az eljárások közös eltérő szabályai
Az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.
Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg.
Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján (pl. Skype, Zoom vagy Microsoft Teams programok) kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.
A veszélyhelyzet ideje alatt nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.
A személyi szabadságot korlátozó intézkedésekkel összefüggő eljárási cselekményeket a veszélyhelyzet ideje alatt járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen is foganatosítani kell.
Az elsőfokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból áll.
A másodfokú eljárások és felülvizsgálati eljárások különös szabályai
A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik.
