A bírói függetlenség és a pártatlanság követelményébe vetett bizalmat áshatja alá a közelmúltban elhíresült Szeviép-ügy. A hírek szerint a másodfokon eljáró tanács egyik bírájáról kiderült, úgy tárgyalta a szegedi önkormányzatnak is beszállító cég vezetőinek büntetőügyét, hogy családi cége már több, a város által indított közbeszerzési eljárásban is nyert. Milyen biztosítékai vannak a bírói függetlenségnek? Mire terjednek ki a bírói összeférhetetlenség szabályai? Mi történik akkor, ha – elfogultság miatt – egy teljes bíróságot kell kizárni egy ügy elintézéséből?
Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei között nem állítható fel rangsor, azok egységes rendszert alkotnak. Ez alól a bírói függetlenség képez kivételt, amely nem egyszerűen alapelv, hanem az igazságszolgáltató tevékenység fundamentuma. Hiányában az egész eljárás jogszerűsége kérdőjeleződik meg, és érvényesülése nélkül egy bírói ítélet sem tekinthető megalapozottnak. A bírói hatalom függetlenségével szorosan összefügg a pártatlanság követelménye, ugyanis kizárólag egy független bíró képes az egyedi ügyekben pártatlanul eljárni, ahogyan ezt Czine Ágnes megfogalmazta. A pártatlanság azt az elvárást fogalmazza meg az ügyben eljáró bíróval szemben – az alkotmánybíró asszony interpretálásában –, hogy egyrészt „a megítélendő ügy tekintetében ne rendelkezzen előítéletekkel,” másrészt „ az ügyben szereplő egyik fél javára, avagy hátrányára se legyen elfogult”.
Összeférhetetlenség
A bírákra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok a bírói függetlenség és pártatlanság biztosítékai közé tartoznak, mely szabályokról a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény (Bjt.) rendelkezik.
A törvény deklarálja a politikai elköteleződéstől való mentesség kötelezettségét, azaz a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet sem folytathatnak. Meghatározásra kerültek a tilalmazott – a bírák által be nem tölthetett – köztisztségek körei (országgyűlési képviselő, polgármester, stb.), valamint a gazdasági életben való részvétel korlátai is, pl. bíró nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője. A tisztségük ellátásán kívül csak tudományos oktatói, edzői, művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, stb. munkát végezhetnek kereső tevékenységként, azonban ezek ellátásával nem veszélyeztethetik függetlenségüket, pártatlanságukat és nem kelthetik ennek a látszatát sem a Bjt. megfogalmazása szerint, valamint az előzőekben felsoroltak gyakorlása nem akadályozhatja hivatali kötelezettségeik teljesítését.
Amennyiben munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt kívánnak létesíteni, azt kötelesek előzetesen bejelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a jogviszony létesítését megtilthatja, ha az a Bjt. rendelkezései szerint összeférhetetlen a bírónak a szolgálati viszonya alapján betöltött munkakörével.
Együttalkalmazási tilalmi szabályokat is meghatároz a törvény, mely alapján bírósági vezető hozzátartozója a bírósági vezető által vezetett bíróságon vagy bírósági szervezeti egységben bíróként nem működhet. Ugyanekkor e szabályok alól az Országos Bírói Tanács felmentést adhat, továbbá az összeférhetetlenség feloldásának kivételes módja lehet az együttalkalmazási tilalom alóli felmentés is. Ez utóbbira – szolgálati érdekből – akkor kerülhet sor, ha az összes körülményre figyelemmel megállapítható, hogy az adott vezetői állás betöltése más módon nem lehetséges.
Ha a bíróval szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, köteles azt bejelenteni, és az ok keletkezésétől számított 30 napon belül kezdeményezni a megszüntetését. Amíg az összeférhetetlenséget nem oldja fel, nem folytathat olyan tevékenységet, amely kizárólag bírói hatáskörbe tartozik. Amennyiben a határidő lejártáig nem intézkedik az összeférhetetlenség megszüntetése iránt, úgy a munkáltatói jogkör gyakorlója határozatban állapítja meg az összeférhetetlenség fennállását és kezdeményezi a bíró felmentését, mely határozattal szemben ugyanakkor bírósághoz fordulhat a bíró.
„A törvény által rendelt bíró” – bírák (bíróságok) kizárása
A bíróságok szervezetésről és igazgatásáról szóló törvény (Bszi.) rendelkezései szerint senki sem vonható el a törvényes bírájától, aki az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapítható ügyelosztási rend alapján kijelölt bíró. A törvényes bíróhoz való jog alapelvének biztosítéka a tárgyévet megelőző év december 10. napjáig meghatározott ügyelosztási rend, amely csak szolgálati érdekből vagy a bíróság működését érintő fontos okból módosítható. Az ügyelosztási rend módosításától meg kell különböztetni az ügyelosztási rendtől való eltérés jogát. Ez esetben a közzétett, érvényes ügyelosztási rendtől eltérően kerül egy ügy kiosztásra, amelyekre igazgatási úton a bíróság működését érintő fontos okból, pl. a bíró betegsége, valamint az eljárási törvényekben szabályozott esetekben, pl. a bíró kizárása kerülhet sor.
A bíró kizárására vonatkozó szabályozás szintén a bíróság iránti bizalom megőrzését garantáló pártatlanság érvényesülését szolgálja. Nem lehet az ítélkezés pártatlan, tárgyilagos, ha az eljárásban valamilyen okból elfogult bíró jár el. A kizárási okokat az egyes eljárási kódexek – a polgári perrendtartásról, a büntetőeljárásról, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvények – tartalmazzák, az a bíró, illetve bíróság, amellyel szemben a kizárási ok áll fenn, az ügyben nem járhat el. A kizárási okok feloszthatóak ún. abszolút kizárási okokra, valamint az elfogultsági kifogásra. Ez utóbbi kizárási ok annyiban különbözik az abszolút kizárási okoktól, hogy míg azok fennállása esetén feltétlenül ki kell zárni a bírót, addig az elfogultsági kifogás tárgyában való állásfoglalás mindig mérlegelés tárgya. A kizárás speciális esetét jelenti az a helyzet, amikor a kizárás nem egy bíróra, hanem egy egész bíróságra vonatkozik.
Az eljáró bíróság kijelölése
A bíróságok kijelölésére hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor kerülhet sor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el. Ez utóbbi valósult meg a Szeviép-ügy esetében is, amikor is a Szegedi Ítélőtábla bírái elfogultságot jelentettek be, ezért az ügyben eljáró bíróságot – a Pécsi Ítélőtáblát – a Kúria jelölte ki. A kijelölés szabályait – a kizárás szabályaihoz hasonlóan – az egyes eljárási kódexek rendezik.
