Az év végéig tartó átmeneti időszak után 2021-től a kemény Brexitre van a legnagyobb esély, azaz az Egyesült Királyság nem lesz része az EU közös piacának – hangzott el a Brexit következményeiről szóló EY-rendezvényen. A konferencián résztvevő vállalati döntéshozók a vám és az ÁFA területén számítanak a legtöbb kihívásra, ennek ellenére alig minden második megkérdezett nyilatkozott úgy, hogy szervezeténél már vannak kiépített vámfolyamatok.
A Brexit január 31-én valósággá vált, az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unió intézményrendszeréből. Ezzel az év végéig tartó átmeneti időszak vette kezdetét, az úgynevezett puha (soft) Brexit, amely alatt megindulnak a tárgyalások arról, hogyan kapcsolódjon az Egyesült Királyság és az EU gazdasága.
„Az optimista álláspont szerint létrejönnek a megfelelő megállapodások, de a hasonló nemzetközi egyezmények letárgyalása általában éveket vesz igénybe. A cégeknek nem érdemes kivárni, meg kell kezdeniük a felkészülést a Brexitre. Még ha létre is jönne valamiféle kereskedelmi megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, nagy valószínűséggel a vámkezeléseket el kell végezniük” – mondta el Nagy Áron, az EY associate partnere. A szakember hozzátette, hogy tapasztalatuk szerint a hazai cégeknek még rengeteg teendője van a felkészülésben. „Az általunk megkérdezett vállalati szakemberek szerint a vám és az ÁFA (31-31%) területén érezteti hatását leginkább az Egyesült Királyság Unióból történő kilépése, a cégek mégis kevesebb, mint felénél vannak erre az esetre kiépített vámfolyamatok” – hangsúlyozta Nagy Áron.
Mi várható? Hosszabb szállítási idők
A jelenlegi mintegy 55 millióról akár 255 millióra is emelkedhet majd a vámkezelések száma a Brexit hatására az átmeneti időszak után egyes számítások szerint. A határ- és vámellenőrzés ideje tehát megnövekszik. Következésképpen meghosszabbodnak a szállítási idők a nemzetközi kereskedelemben.
Növekvő költségek és kockázatok – lépniük kell a hazai vállalatoknak
„A Brexit hatásaival érintett cégeknek nincs mire várniuk, ugyanis az átmeneti időszak már év végével várhatóan megszűnik. Át kell gondolniuk meglévő folyamataikat, azt, hogy a vámhatárok bevezetése hogyan hat ki mindennapjaikra a jövőben” – hangsúlyozta Nagy Áron. A szakember hozzátette, hogy a hazai vállalatoknak minél hamarabb át kell tekinteniük, hogy pontosan milyen területek lesznek érintettek (vám, ÁFA, jog, IT, bevándorlási kérdések, stb.) és forrást kell találniuk a vámfizetéstől kezdve a vámkezeléshez szükséges technikai és személyi feltételek biztosításához is, mint például vámügynöki díjak és vámszoftverek.
Ezen felül várhatóan emelkedni fognak a készletezési és fuvarozási költségek is – különösen az átmeneti időszak végének közeledtével – és számolni kell majd az Egyesült Királyságból való beszerzések esetén az import ÁFA-finanszírozással is. Mindezekhez újabb erőforrásokra lesz szükség, különös tekintettel arra, hogy egy teljes, Brexit utáni időszakra történő átállás csak abban az esetben lehet igazán sikeres, ha rendelkezésre állnak olyan szakemberek, akik minden kilépést érintő folyamatot átlátnak és több területet átölelő, gyakorlati tanácsokkal tudják ellátni a cégeket.
