Alkotmányossági óvást emelt Romániában a “nép ügyvédje” (ombudsman) pénteken az előrehozott parlamenti választásokról szóló, hétfőn hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet ellen.
A választási rendszer burkolt módosítását kifogásoló Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) is a héten az alapjogi biztos közbelépését sürgette, mivel Romániában nincs más intézmény, amely normakontrollt kérhet egy sürgősségi kormányrendelet ügyében.
Renate Weber ombudsman keresetében rámutatott: az alkotmány szerint a kormány nem hozhat sürgősségi rendeletet a választójog terén, a választási rendszert csak a parlament módosíthatja, de – a Velencei Bizottság ajánlása és a román alkotmánybíróság korábbi döntései értelmében – nem kevesebb, mint egy évvel a voksolás előtt. Az év végén esedékes rendes parlamenti választásokig is csak 9-10 hónap van hátra, de amennyiben a választásokat előrehozzák, akkor a voksolásra 3-4 hónap múlva – az önkormányzati választások időszakában – kerülne sor.
Az RMDSZ és a PSD is egyebek mellett azt kifogásolta, hogy – a választások előrehozásával kapcsolatos szervezési tennivalók pontosítása mellett – a kormány a választási jogosultságot is kiterjesztette oly módon, hogy a szavazók akár egy másik megye parlamenti képviseletébe is beleszólhatnak, ha a szavazás napján nem saját választókerületükben tartózkodnak.
Az ombudsman alkotmányossági óvásában úgy értékelte, hogy a választópolgárok csak akkor adhatnák le bárhol voksukat, ha a szavazólapok minden megyében azonosak lennének, vagyis Románia áttérne a megyei pártlistákról az országos pártlistás rendszerre. Egy ilyen módosításról azonban csak a parlament dönthetne sarkalatos törvényben, több mint egy évvel a voksolás előtt.
A sürgősségi kormányrendeleteket utólag a parlament is megvitatja, és törvényt hoz tartalmuk megerősítéséről, módosításáról vagy elvetéséről. Az előrehozott választásokkal kapcsolatos sürgősségi rendeletet közben szerdán a szenátus már elutasította.
Az RMDSZ és a PSD által kifogásolt sürgősségi kormányrendelet hatályon kívül helyezése akkor következhet be, ha a képviselőház is megszavazza, az államfő pedig kihirdeti az elvetéséről szóló törvényt, vagy ha az alkotmánybíróság helyt ad az ombudsman óvásának.
