A szolgáltató ügyintézés professzionális, költséghatékony és szervezett – szögezi le a Közigazgatásfejlesztési Stratégia. A kormányhivatalok működését egyszerűsítő törvénycsomag ennek megfelelően rövid ügyintézési határidőt és ügyfélbarát eljárásrendet ígér. Az intézkedések többségét márciustól vezetik be a közigazgatásba. De mi is fog változni?
A Közigazgatás- és Közszolgáltatásfejlesztési Stratégia 2014-2020 nevet viselő program korábban már kitűzött olyan célokat a hivatali ügyintézésben, mint szervezettség, következetesség, szakmailag felkészült személyzet, de a költséghatékonyság, versenyképes szolgáltatási díj is szerepelt a listán. A Stratégiában is megfogalmazott célok megvalósítására alkotta meg a jogalkotó a kormányhivatalok működését egyszerűsítő jogszabálycsomagot, ami feloldja a merev szabályozás okozta lassú eljárások rendszerét, és elsősorban az állampolgárok, ügyfelek érdekét tartja szem előtt. A változások többsége 2020. márciusától lép hatályba.
De mi is változik?
A módosítás az osztott hatáskörű, elsőfokú építésügyi hatósági rendszert megszünteti, s a jegyzőnél lévő általános építésügyi hatósági hatáskört a kormányhivatali szervezetrendszerbe integrálja. Néhány eljárás engedélyezési eljárásból bejelentés-köteles eljárássá változik, mint például járda vagy gyalogút forgalomba helyezése, megszüntetése (elbontása) vagy nem közlekedési célú igénybevétele. A bejelentést – ilyen ügyekben – a közlekedési hatóság felé kell megtenni.
Érdekes rendelkezést tartalmaz a jogszabály a felszámolási eljárás alá került cég környezeti károkról szóló nyilatkozatáról, ezt ugyanis a cég vezetője a felszámoló felé lesz köteles megtenni a továbbiakban, aki tájékoztatja majd minderről a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot. A cél ezáltal, hogy a környezetvédelmi intézkedések tekintetében is a felszámoló gyakoroljon kontrollt a cég felett.
A személyi adat- és lakcímnyilvántartásból is több szervezeti egység lesz jogosult adatot igényelni – pl. fogyasztóvédelmi hatóság, az ügyek gyors elintézése érdekében. Egy igen fontos – sokakat érintő – változás továbbá, hogy a lakcím és az értesítési cím bejelentése esetén megszűnik a csak személyes megjelenéssel történő ügyintézés, és 2020. szeptembertől már elektronikusan is eljárhatunk ilyen ügyekben.
Az egyes hatóságok egymás közötti megkeresései jelenleg több hetet is igénybe vesznek, melyeket a módosítás megszüntetni kíván azáltal, hogy közvetlen hozzáférést biztosít egyes kormányhivatali szerveknek egymás adatbázisához.
A törvényben a veszélyes állatfajok tartásával kapcsolatos szabályozás is változik annyiban, hogy az ilyen állatok tartásával kapcsolatos feladatok a természetvédelmi hatóság helyett az állategészségügyi hatósághoz kerülnek, mivel e hatóságnál nagyobb a szakértelem ezen a területen.
Újdonság lesz továbbá a gazdasági kamarák működése körében is, a kamarák felvilágosító tevékenységet látnak majd el tagjaik körében, hogy a munkaügyi előírások végrehajtását elősegítsék.
Az erkölcsi bizonyítványok kikérése is módosul annyiban, hogy mostantól a kormányablakoktól is beszerezhetőek az erkölcsi okmányok.
A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosításával előzetes kormányzati engedélyhez kötötték a 100%-nál kisebb önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetén az adósságkeletkeztetést okozó ügyleteket, ami egyebekben 100%-os önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetén már így történik. Ez a rendelkezés már 2020. január 1-jét követően irányadó.
A tizenhatodik életévet be nem töltött kiskorúak – jogszabályban megjelölt kulturális, művészeti, sport- tevékenység végzésére irányuló – munkavállalásához a továbbiakban nem szükséges gyámhivatali engedély, csupán a foglalkoztatást megelőző legalább 15 nappal kell bejelentést tenni a gyámhatósághoz. A Ptk. módosításával változnak az eseti gondnokság kirendelésének szabályai is annyiban, hogy a kirendelésnek ezután a gyámhatóság helyett valamennyi hatóság eleget tehet.
A termőföld adásvételét kívánja gyorsítani az a rendelkezés, ami ezentúl mezőgazdasági igazgatási szerv kötelezettségévé teszi, hogy az adásvételi szerződést közvetlenül küldje meg az ingatlan-nyilvántartási hivatalnak abban az esetben, ha az adásvételi szerződés kapcsán az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló 60 napos határidő eltelt és elfogadó jognyilatkozat nem érkezett, valamint az egyéb feltételek is fennállnak. A földhivatal az így megküldött adásvételi szerződés alapján folytatja le a tulajdonjog bejegyzésre irányuló eljárást.
A Stratégia szerint a 2014-2020 közötti közigazgatási-kormányzati fejlesztés célja egy szolgáltató ügyintézési modell megvalósítása. Ennek alapján három általános célt fogalmaz meg: professzionális működés, költséghatékonyság, szervezettség. Ezek megvalósításához kiemelten fontosnak tartja az elektronikus támogatások fejlesztését, a közszolgáltatás színvonalának javítását. Az intézkedések gyakorlati megvalósításában legfőbb nehézségnek a jogi keretek gyakori változását, az ügyintézés minőségének alacsony színvonalát, a túlzott széttagoltságot tartja. A Stratégia egyértelműen kijelenti, hogy határozott szemléletváltásra van szükség a közigazgatásban. Az eddigi, belső működésre fókuszáló, öncélú működés nézőpontjával szakítani kíván a jövőben, és helyette az ügyfelet első helyre tevő szolgáltatás bevezetését helyezi kilátásba. A cél egyértelműen az, hogy a hazai közigazgatás 2020-tól megfeleljen egy következetes, korszerű, ügyfélbarát és költséghatékony struktúrának, melynek működtetését szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állomány támogatja. Mindez egy bizalmat élvező, szolgáltató állam képét vetíti előre. Így legyen.
