Az összbüntetésbe foglalásnál a visszaható hatály tilalmának a tiszteletben tartása szempontjából az időrendben elsőként hozott ítélet jogerőre emelkedésének a dátuma a meghatározó – szögezi le az Alkotmánybíróság III/1350/2019. számú, s Kúria 2/2019. Büntető Jogegységi Határozatát megsemmisítő döntésében.
Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján visszaható hatállyal megsemmisítette az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető anyagi jogi szabályokról szóló 2/2019. büntető jogegységi határozatot, illetve elrendelte a Kúria 2/2019. Büntető Jogegységi Határozata (BJE) alkalmazásával meghozott, jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.
A BJE értelmében az összbüntetési eljárás során alkalmazandó büntető törvény meghatározásakor az alapítéletekkel elbírált bűncselekmények elkövetési ideje közömbös: annak van jelentősége, hogy az összbüntetésbe foglalás lehetősége mikor nyílt meg.
Az indítványozó bíró szerint a BJE a jogalanyok helyzetét elnehezítő új Btk.-szabályozás alkalmazását írja elő az összbüntetési eljárásokban az új Btk. hatályba lépését megelőzően elítéltek esetében is, ezért sérti a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmát. Hivatkozott a 10/2018. (VII. 18.) AB határozatára, amelyben az Alkotmánybíróság megsemmisítette az új Btk. átmeneti rendelkezéseinek a BJE-vel azonos tartalmú szabályát. A bíró szerint továbbá a büntető törvény időbeli hatályára vonatkozó szabályok alkalmazása nem ütközhet a visszaható hatály tilalmába. A bírói gyakorlatra történő hivatkozás továbbá nem járhat azzal a következménnyel, hogy az arra alapított határozat ellentétes legyen az Alaptörvénnyel, valamint az azt értelmező Alkotmánybíróság határozatával. A BJE ezen felül sérti a hatalommegosztás elvét is, mivel abban a Kúria a Btk. 2. §-ának előírását figyelmen kívül hagyva – annak mérlegelését lényegében kizárva – döntött az alkalmazandó anyagi jogról.
Az Alkotmánybíróság érdemi eljárása során először is megállapította, hogy az összbüntetés módosított szabályainak a bevezetését a jogalkotó nem bízta a jogalkalmazásra, hanem azt az új Btk. átmeneti rendelkezéseiben szabályozta. Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben korábban nem csupán azt állapította meg, hogy az az érintett elítéltekre nézve hátrányos tartalmú, helyzetüket elnehezítő, hanem azt is, hogy a rendelkezés alkalmazásáról a jogalkotó visszamenőleges hatállyal rendelkezett. Ezt követően az Alkotmánybíróság arra a megállapításra jutott, hogy a BJE – a korábbi, lényegében azonos tartalmú szabályozáshoz hasonlóan – nem áll összhangban az Alaptörvénnyel. Az összbüntetési szabályok alkalmazása akkor nem sérti a visszaható hatályú jogalkotás és jogalkalmazás tilalmát, ha az új Btk.nak a régi Btk. összbüntetési szabályaihoz képest súlyosabb rendelkezéseit csak olyan ítéletek büntetéseinek az összbüntetésbe foglalására alkalmazzák a bíróságok, amelyek az adott jogszabályi rendelkezések hatályba lépését követően lettek jogerősek. Az új Btk. a hatálybalépését megelőzően jogerőre emelkedett ítéletekben foglalt büntetések összbüntetésbe foglalására akkor alkalmazhatók, ha az elítéltre nézve kedvezőbb, előnyösebb előírást rögzítenek. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy az összbüntetésbe foglalás lehetősége ugyan valóban az időrendben második jogerős ítélettel nyílik meg, ez azonban nem jelenti azt, hogy az időrendben első ítélet büntetőjogi jogkövetkezményt meghatározó rendelkezését az összbüntetés ne foglalná magába, ne írná felül. Az összbüntetés így ugyanolyan hatást gyakorol az időrendben elsőként jogerős ítéletre, mint az összbüntetéssel érintett több jogerős ítéletre. Ebből következően a visszaható hatály tilalmának a tiszteletben tartása szempontjából az időrendben elsőként hozott ítélet jogerőre emelkedésének a dátuma a meghatározó. Mivel mindezen követelményeknek a BJE nem felel meg, ezért az sérti az Alaptörvényt.
Végül az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy az összbüntetés anyagi jogi szabály, és az összbüntetés megállapítása az ítélkező bíró feladata, függetlenül attól, hogy arra az alapeljárásban vagy utóbb, különleges eljárásban kerül sor. Anyagi jogi szabály alkalmazásakor pedig az ítélkező bírónak a Btk. időbeli hatályát szabályozó 2. §-a alapján kell eljárni. A Kúria a BJE-vel lényegében a Btk. 2. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl egy új kivételszabályt, vagyis jogot alkotott, amellyel a Btk. 2. § (1) bekezdése szerinti főszabály alkalmazását az összbüntetéssel összefüggő egyes esetekben kizárta. A BJE ezért sérti a hatalommegosztás elvét is.
