Az új közbeszerzési törvénybe iktatott kizáró ok olyan szankció, amely a 2017. januári hatályba lépése előtti jogviszonyokra is vonatkozik, és a jogalanyok számára olyan új joghátrányt jelent, amely ellehetetleníti újabb közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő részvételüket, így e rendelkezés sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát – szögezi le az Alkotmánybíróság III/1535/2019. számú, a közbeszerzési törvény rendelkezését megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés alapján eljárva megsemmisítette a közbeszerzésekről szóló törvény egy rendelkezését, és megtiltotta a folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazását.
Az eljárás alapjául szolgáló ügy előzménye, hogy egy ajánlatkérő 2015-ben ajánlati felhívást tett közzé két részből álló közbeszerzési eljárás lefolytatására. Az első és a második részben egyaránt a felperes lett a nyertes ajánlattevő, aki nyilatkozata szerint az első részhez nem kívánt alvállalkozót igénybe venni, míg a második rész vonatkozásában alvállalkozót jelölt meg, ennek ellenére mindkét beszerzés vonatkozásában alvállalkozói szerződést kötött, amit az ajánlatkérőnek nem jelentett be. A Közbeszerzési Döntőbizottság a 2017-ben indult eljárása során megállapította, hogy a nyertes ajánlattevő ezzel súlyosan megsértette a közbeszerzési törvényben foglaltakat, így vele szemben bírságot szabott ki.
A bírósági eljárás folytán eljáró Kúria bírói tanácsának megítélése szerint a hatályos közbeszerzési törvény az eljárás során alkalmazandó rendelkezése a jogalkotásról szóló törvénybe ütközik, így sérti a jogbiztonság elvét és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát. Az alaptörvény-ellenesség az indítvány szerint abból fakad, hogy a hatályos közbeszerzési törvénybe 2017. január 1-jével beiktatásra került egy a közbeszerzési eljárásból kizáró új ok, amely szerint nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, aki súlyosan megsértette a közbeszerzési eljárás vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítésére a törvényben előírt rendelkezéseket, és ezt a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy a bíróság jogerős határozata megállapította. Ez az új kizáró ok a közbeszerzési jogsértések egy új szankcióját képezi, amely a Közbeszerzési Döntőbizottság által hatósági jogkörben gyakorolt jogsértés megállapításán és a bírság kiszabásán kívül egy újabb joghátrányt jelent a közbeszerzési eljárások ajánlattevői számára, azonban a nyertes ajánlattevőnek 2016. december 31-ig ilyen tartalmú joghátránnyal nem kellett számolnia.
Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az új közbeszerzési törvénybe iktatott kizáró ok anyagi jogi szabály, egy olyan szankció, amely a 2017. január 1-jei hatályba lépése előtti jogviszonyokra is vonatkozik, és a jogalanyok számára olyan új joghátrányt jelent, amely a közbeszerzési jogsértések elkövetése esetén terhükre róható kötelezettségeiket súlyosbítja, a kötelező kizáró ok folytán ellehetetleníti újabb közbeszerzési eljárásokon ajánlattevőként történő részvételüket. Következésképpen a támadott átmeneti rendelkezés sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ezért az Alkotmánybíróság azt megsemmisítette.
