17 ember ellen adott ki elfogatóparancsot az albániai ügyészség emberölés és hatalommal való visszaélés gyanúja miatt a november 26-i földrengéssel kapcsolatban. A gyanú szerint nem tartották be az építésügyi jogszabályokat. Szakérők szerint a Balkán térségben földrengés esetén csak az 1995 előtt épült épületekben lehetünk biztonságban.
“Azért dőltek össze épületek és haltak meg emberek, mert az építészek, a mérnökök és a tulajdonosok nem tartották tiszteletben az előírásokat, az építési szabályokat, a biztonsági normákat“ – áll az Albán ügyészség közleményében.
Az eddig letartóztatott kilenc gyanúsított közül ketten durresi szálloda tulajdonosok, ingatlanjaik megsemmisültek a földrengésben négy ember halálát okozva. Letartóztatták egy rendőrségi üdülő igazgatóját, ahol egy magasrangú rendőrtiszt halt meg. Mindkét szálloda Durrestől délre a tengerparton engedély nélkül épült, a rendőrségi üdülőt pedig törvénytelenül legalizálták. A rendőrség szerint a 17 gyanúsított közül a földrengés után néhányan elmenekültek, vélhetően már nincsenek az országban.
Forrás: cnn.com
A Richter skála szerinti 6,4-es erősségű földrengés ötvenegyen személy halálát okozta, több mint háromezren megsérültek, tizennégyezren maradtak fedél nélkül. Tizenegyezer épület is megsérült, 43 összegölt. Eddig hatezret vizsgáltak át, közülük négyszázhatvanat le kell bontani.
Az első vizsgálatok nyilvánosságra kerülésekor Eli Rama közölte: a károkat már összeírták, ezért felszólította a polgárokat, hogy ne tegyenek szándékosan kárt az épületekben a kártérítés reményében.
Az 1990-es rendszerváltás óta eltelt három évtizedben sokan vettek birtokukba és újítgattak engedély nélkül elhagyott épületeket vagy építkeztek engedély nélkül. A földrengés ezekben az épületekben tette a legnagyobb kárt.
A földrengést követően török mérnökök érkeztek Albániába, hogy segítsenek az újjáépítésben – Erdogan elnök ígéretéhez híven, mely szerint Törökország felépít ötszáz házat a károsultaknak. A földrengés sújtotta területekre Görögország, Olaszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Bulgária és Románia is küldött mérnöki segítséget.
Forrás: face.ba
A Nyugat-Balkán többi országában sem megnyugtató a helyzet. „Ha az albániaihoz hasonló erősségű földrengés rázta volna meg Montenegrót, félek, hogy a kimenetele hasonló lenne, mint ott” – mondta Ljubomir Stjepčević montenegrói építész és hozzátette, hogy az utóbbi két évtizedben az idegenforgalmi és az építési boom miatt hatalmas építkezések történtek, több ezer nem tervezett kereskedelmi és lakóépületet húztak fel, különösen a tengerparti területeken. “Amikor ezeket, az 1990-es évek közepe óta készült épületeket nézem, az a benyomásom, hogy semmit nem tanultak építészeink és mérnökeink az 1979-es pusztító földrengés tapasztalataiból. Ha ma lenne ilyen erősségű földrengés, csak az 1995-ig épült házakban élők lennének biztonságban.” – tette hozzá Ljubomir Stjepčević.
„Papíron”, a törvényben egyértelműen benne vannak azok az előírások, amiket a tervezőknek és az építőknek teljesíteniük kell a szeizmikus biztonság érdekében, ám ezeket a szabályokat az 1990-es évek közepe óta, amikor megkezdődtek a nagy piaci építkezések, egyre kevésbé veszik figyelembe. “Különféle befektetők bukkantak fel, akiknek fogalmuk sem volt a biztonsági előírásokról. Olyan épületeket kezdtek el építeni, amik szeizmikus és egyéb szempontból is aggályosak, holott a mai technológiával a ma tervezett épületek, ha tiszteletben tartják az előírásokat és az alapelveket, sokkal biztonságosabbak lehetnének, mint a régi épületek.” – hangsúlyozza a montenegrói építész.
