Az áldozatsegítés hatékonyabb megvalósítása és elősegítése érdekében az áldozatsegítő központok országos hálózattá történő bővítéséről döntött a Kormány. Mit jelent az áldozatsegítés? Ki jogosult igénybe venni az áldozatsegítéshez kapcsolódó szolgáltatásokat?
A Kormány 1645/2019 (XI. 19.) számú határozatával döntött az áldozatsegítés rendszerének további fejlesztéséről az áldozati jogok szélesebb körű érvényesülése és az áldozatsegítés hatékonyabb megvalósítása és elősegítése jegyében, melynek okán az áldozatsegítő központok országos hálózatának létrehozásáról döntött. Az Igazságügyi Minisztérium számos Áldozatsegítő Központot hozott már létre azzal a céllal, hogy a társadalom számára minél szélesebb körében váljanak ismertté az áldozatsegítő szolgáltatások, melynek preventív célkitűzései is vannak. Miben tud segíteni az áldozatsegítő szolgálat?
A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény preambulum-bekezdése alapján, a jogszabályi környezet megalkotásának célja, hogy a bűncselekményt elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek társadalmi, erkölcsi és anyagi sérelmei enyhüljenek. Áldozatnak minősül “a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el.” A vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint tehát nem csupán anyagi kárenyhítésként, hanem érzelmi támaszként is segítségül szolgál a központ az áldozatsegítési szolgáltatások keretein belül, melyek az alábbiak: (i) érdekérvényesítés elősegítése, (ii) azonnali pénzügyi segély, (iii) áldozati státusz igazolása, (iv) tanúgondozás, (v) védett szálláshely biztosítása.
Az áldozatsegítő szolgálat által nyújtott támogatások térítésmentesen állnak rendelkezésre a szolgálathoz forduló állampolgárok részére, amely körbe bele tartozik a jogi segítségnyújtás- és tanácsadás, valamint ügyvéd igénybevételéhez történő segítségnyújtás. Az áldozatsegítő szolgálat fedezi az áldozat lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel és utazással kapcsolatos, valamint a gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadásait akkor, ha a bűncselekmény vagy a tulajdon elleni szabálysértés következtében az áldozat ezen kiadások megfizetésére nem képes. A segély legmagasabb összege az alapösszeggel egyezik meg, mely a nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43 százaléka. (Ez az összeg 2018-ban 113 164 forint pénzügyi hozzájárulást jelentett méltányossági alapon az áldozatok részére.)
Állami kárenyhítésre jogosult, akinek sérelmére szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el, melynek következményeként testi épsége, egészsége súlyosan károsodott, valamint kárenyhítésre jogosult továbbá az áldozat hozzátartozója. A kárenyhítést egy összegben vagy havi járadékként kell fizetni, melynek összege a bekövetkezett kár vagy jövedelemcsökkenés nagyságához igazodik. (2018-ban állami kárenyhítésként a legmagasabb áldozat részére ítélhető összeg mértéke 1 697 460 forint.)
