Az elmúlt évek kiéleződő társadalmi és politikai konfliktusainak köszönhetően a sajtó-helyreigazítási perek gyakorlata hazánkban is egyre növekvő tendenciát mutat. Míg például 2017-ben 53 esetben, 2018-ban már 109 esetben veszítettek el sajtó-helyreigazítási pert a kormány közeli médiumok. De hogyan is sérthet a sajtó személyiségi jogot? Hogyan orvosolhatóak az erkölcsi károk? Mi a sérelemdíj és mit jelent a sajtó-helyreigazítás?
A tavalyi évben összesen 8 kormány közeli médiaportállal szemben 207 esetben indult személyiségi jog megsértése tárgyában per, melyből 109 esetben marasztalta el a bíróság az alpereseket. A napokban derült fény többek között egy jogerősen kiszabott sérelemdíj meg nem fizetése tárgyában kirobbant botrányra is: Juhász Péter egykori politikussal szemben a PestiSrácok online portál 2016 szeptembere és 2017 januárja között több ízben közölt valótlan tényeket, miszerint egy gyilkossági ügyekben jogerősen elítélt személy „rendszeresen pénzeli” őt a börtönből. A Fővárosi Törvényszék ítéletében kimondta, hogy az alperes megsértette a felperes jó hírneve védelméhez fűződő személyiségi jogát, melynek okán 5 millió forint értékű sérelemdíjat ítélt meg a felperesnek, az érintett sajtóorgánum sajtó-helyreigazítás keretében továbbá köteles 12 napon keresztül nyitó oldalán közzétenni az egykori politikussal szembeni hamis tényállításának helyreigazítását.
A személyiségi jogok védelme a nemzetközi egyezményekben gyökerezik. Az Alaptörvény deklarálja, hogy „az emberi méltóság sérthetetlen”, az Alkotmánybíróság pedig számos határozatában kifejtette a személyiségi jog gyakorlati jelentőségét. „Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az általános személyiségi jog “anyajog” , azaz olyan szubszidiárius alapjog, amelyet mind az Alkotmánybíróság, mind a bíróságok felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a konkrét, nevesített alapjogok egyike sem alkalmazható.” [8/1990. (IV.23.) AB határozat]. A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) Harmadik rész – Személyiségi jogok címszó alatt hivatott rendezni a személyiségi jogi generálklauzulát, miszerint az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani – a személyiségi jogok tehát törvényi oltalom alatt állnak. Személyiségi jogi sérelem a sértett személyiségi joga ellen irányuló jogellenes tett vagy cselekedet által következhet be, amely okán az alanyi jog sérelmet szenved. Miként szankcionálja a jog a személyiségi jogok megsértését? Ellentételezhető-e objektív paraméterek mentén az erkölcsi kár?
Az új Ptk. – a régi Ptk.-tól eltérően – rendezi az immateriális jogsérelem tárgyában követelhető sérelemdíj jogintézményét, mely a személyiségi jogok megsértésének anyagi ellentételezéseként jelenik meg a polgári jogban. A személyiségi jogi jogsérelmet elszenvedett felet jogellenes magatartás által mind vagyoni, mind személyi hátrány érheti, melyre hivatkozással őt anyagi eszközökkel kárpótolni kell – a jogsérelem bekövetkezte, mint jogi tény alapozza meg a sérelemdíj követelhetőségét. A sérelemdíj kárkötelem, melyre a kártérítés szabályai az irányadóak. A jogintézmény bevezetésének indoka kettős: egyrészt egyfajta retorziós célzatú magánjogi büntetés, másrészt a jogsérelmet elszenvedő fél közvetlen anyagi kompenzációját testesíti meg. A Ptk. érdemi újítása, hogy az elszenvedett joghátrányt már nem kell bizonyítani, azaz maga a jogsértés bekövetkezte megalapozza a sértett sérelemdíj iránti jogos igényét. Az összegszerűségre irányadó általános szabály szerint a sérelemdíj mértékét a bíróság az eset körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, ismétlődő jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel, egy összegben határozza meg. A Ptk. ezen szakasza a nem vagyoni kártérítés járadék formájában történő megítélését tehát expressis verbis kizárja, a sérelemdíj egy egyszeri reparációs célt szolgál.
Miként hozható helyre az erkölcsi jogsérelem az igazság anyagi megtérítésén túlmenően? Az online sajtó számára a sérelemdíj megállapítása tárgyában hozott marasztaló ítélet mellett a sajtó-helyreigazítási kötelezés is gyakori igény a jogsérelmet szenvedett fél részéről. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) különleges személyiségvédelmi eszközként rendelkezik a sajtó-helyreigazításról. A perjogi kódex vonatkozó rendelkezései szerint azonban sajtó-helyreigazítás tárgyában a keresetindítás előfeltétele a kötelező előzetes eljárás, amely szerint helyreigazító közlemény közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól. Ennek eredménytelen elteltét követően sajtó-helyreigazítási igényt az érvényesíthet, akinek a személyhez fűződő jogait megsértették – mely valótlan tényállítással, illetve valós tények hamis színben történő feltüntetésével valósulhat meg. Perindításra jogosult elsősorban az, akit a sajtóközleményben név szerint megjelöltek, továbbá akinek a személyére azonban egyéb módon, nevének megjelölése nélkül is lehet utalni és a közlés a számára is sérelmes lehet – feltéve, hogy személye a sajtóközlemény tartalmából valamilyen módon felismerhető. A Pp. 496. § taxatíve felsorolja a keresetlevél – a Pp. 170. §-ában meghatározottakon túlmenően – kötelező tartalmi elemeit, valamint a kereseti követelést megalapozó kötelezően csatolandó mellékletek körét. A sajtó-helyreigazítási perek tárgyában a törvényszék illetékes eljárni, ítéletében – amennyiben a felperes keresetének helyt ad – nincs akadálya annak, hogy a jogosult nyilatkozatát állapítsa meg a helyreigazítás szövegében. A PK. 15. számú kollégiumi állásfoglalás szerint nem kötelezhető a sajtó olyan nyilatkozat közlésére, amely a jogosult által érvényesített igény körében a helyreigazításhoz szükséges mértéket akár tartalmában, akár terjedelmében túllépi. Ilyen esetben, ha a jogosult közzétenni kért nyilatkozata nem megfelelő, a bíróság – ezt a közlési módot mellőzve – a helyreigazító közlemény szövegét az érvényesített jog tartalmi körén belül másként határozza meg.
Kapcsolódó cikk:
Szabályozott újságírás – Hiteles és tisztességes média jogi és etikai normák alapján
