A családi kapcsolatok jelentősége, a gyermek tartózkodási helyének megváltoztatása, a kapcsolattartás és a gyermektartásdíj fizetési kötelezettség volt a fő témája a Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Konferenciának, melyet az Országos Bírósági Hivatal (OBH) szervezett száz családjogi és büntető bíró részvételével.
Cserni János, az OBH Igazgatásszervezési Főosztály vezetője megnyitójában elmondta: a konferencia megszervezését az idei Családok Éve apropóján rendkívül fontosnak tartja. Kiemelte, hogy a konferencia előadói nem csak a jogi tudásra helyezik a hangsúlyt, hanem egyéb szaktudásukkal tudnak tenni a családok működéséért.
Kristófné Kontra Erzsébet, a Pesti Központi Kerületi Bíróság családjogi csoportvezető bírája, az OBH Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Munkacsoportjának elnökeként beszámolt a munkacsoport 2018-as tevékenységéről, és egyben köszönetet mondott a koordinátori hálózat aktív munkájáért, hangsúlyozva: eredményes munkájuk a szemléletformálás és az érzékenyítés kulcsa.
Szilágyiné Karsai Andrea, a Debreceni Ítélőtábla elnökhelyettese az OBH elnöke által idén meghirdetett Fenntartható Értékeink Program (FÉP) részleteit ismertette, ezen belül is a Családjog a fókuszban elnevezésű pillér stratégiai céljait.
“A család rendkívül meghatározó referenciaközeg a gyermek számára” – emelte ki a családi kapcsolatok jelentőségéről tartott előadásában Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő. Elsősorban statisztikai adatok alapján szemléltette, milyen is ma Magyarországon gyermeknek lenni. Kitért arra, hogy ma hazánkban csak a gyermekek harmada érzi biztonságban magát, és komoly problémaként említette, hogy a szülők az érzelmi alapú kapcsolatukat fontosabbnak tartják jogi alapon lezárni, mintsem érzelmileg. Elemezte a válás különböző dimenzióit, és felhívta a figyelmet arra is, mennyire fontos, hogy a bíró a családjogi perek során a traumafókuszú ellátást tartsa szem előtt, és legyen tekintettel az adott esetben traumatizált élethelyzetből érkező gyermekre.
Kapusi Gyula pszichológus a családterápia jelentőségéről beszélt. Kiemelte, a családok egyik fontos jellemzője, hogy sokféle igazságot képviselnek. A terápiákon pedig éppen arra van lehetőség, hogy ezek az igazságok feltáruljanak, segítve ezzel a kölcsönös megértést és a kompromisszumos megoldásokat. Előadásában arra is kitért, hogy akkor tud egy család jól működni, ha a családtagok egymást tisztelik, egymás értekéit becsülik. A családterápia célja minden esetben a gyerekek jövőjének biztosítása.
A délután folyamán egy-egy családjogi bíró és büntető bíró közös előadását hallhatták a résztvevők.
Kristófné Kontra Erzsébet a szülői felelősség és felelőtlenség témájában részletezte a szülői felügyelet általános szabályait, és a szülők együttműködési kötelezettségének fontosságát. Hirtling Ibolya, a Kaposvári Törvényszék járásbírósági bírája pedig büntető bíróként rávilágított arra, hogy a törvényes képviselő meghatározása és szerepe kiemelt jelentőségű. Beszélt az értelmi és érzelmi fejlődés veszélyeztetéséről, és a bántalmazás formáiról is.
Várai-Jeges Adrienn, a Fővárosi Törvényszék bírája, a Gyermekközpontú Igazságszolgáltatás Munkacsoport elnöki összekötője arról beszélt, hogy mennyire fontos meghatározni a gyermek szokásos tartózkodási helyét. Ezt különböző jogeseteken keresztül, külföldi tartózkodási helyek eseteben is ismertette, párhuzamot vonva a magyar és a nemzetközi jogszabályok között. A témához csatlakozva Cseh Lívia Ágnes, a Szegedi Törvényszék járásbírósági bírája előadásában többek között ismertette az elhelyezések kapcsán a beleegyezés kritériumait, a három elkövetési magatartást, valamint emlékeztetett a vétség fogalmának gyakorlati alkalmazására is.
Kissné Szabó Judit, a Szolnoki Törvényszék elnöke és Hirtling Ibolya előadásaikban a gyermektartásdíj fizetési kötelezettségét és annak elmulasztását részletezték. Ismertették a perjogi és anyagi jogi szabályokat, illetve a tartási kötelezettség elmulasztása esetén már büntető jogi jogesetként vizsgálták azt a gyakori tényállást, amikor a tartásra kötelezett nem teljesíti kötelezettségét.
Fehérné Gaál Tünde, a Budapest Környéki Törvényszék kollégiumvezetője és Cseh Lívia a nap végén a gyermekkel való kapcsolattartásról és annak akadályozásáról tartottak előadást. Részletesen taglalták az Alaptörvényben meghatározott, a gyermek védelemhez fűződő alapjogát, ismertették, hogy kik jogosultak a kapcsolattartásra a gyermekkel, adott esetben mely törvényi feltételek mellett, kiemelve, hogy a kapcsolattartás a gyermek önálló joga. Hangsúlyozták, hogy csak kimondottan végső esetben lép életbe a büntetőjogi eszköz, hiszen a gyermek érdeke semmikeppen nem a büntető eljárás.
A nagy érdeklődéssel kísért szakmai fórum változatos tematikájával olyan sikeres párbeszédnek tekinthető a családjogi és büntető ügyszakos bírók között, mely lehetővé teszi, hogy az érintett szakemberek bátran támaszkodhassanak egymás tudására.
