Több ponton is bizonytalan tartalmú, így alaptörvény-ellenes a közjegyzői fegyelmi eljárás szabályozása – állapítottam meg IV/606/2015. számú, jogalkotói mulasztást megállapító határozatában az Alkotmánybíróság.
Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Közjegyzői Fegyelmi Bírósága határozata és a közjegyzőkről szóló törvény egyes rendelkezései ellen előterjesztett alkotmányjogi panasz indítványt. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot sértő jogalkotói mulasztást állapított meg, mivel az Országgyűlés nem szabályozta megfelelően a közjegyzői fegyelmi bíróságok megalakításával és eljárásával kapcsolatos egyes részletszabályokat.
Az ügy előzményeként a területi közjegyzői kamara elnöksége feljelentést tett az indítványozóval szemben a fegyelmi bíróság elnökénél. A Pécsi Törvényszék mellett működő Közjegyzői Fegyelmi Bíróság a kijelölt vizsgálóbiztos jelentése alapján az indítványozó vétkességét megállapította, és vele szemben írásbeli megrovást valamint pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki. Az indítványozó fellebbezése folytán eljárt Kúria Közjegyzői Fegyelmi Bírósága az elsőfokú fegyelmi határozatot helybenhagyta.
Az indítványozó alkotmányjogi panaszt terjesztett elő, mert szerinte a fegyelmi bíróságok megsértették a tisztességes bírósági eljáráshoz és a védelemhez való jogát. Az indítványozó kérte a törvény támadott rendelkezéseinek megsemmisítését is, szintén a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmére tekintettel.
Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálata során először arra mutatott rá, hogy a bírósági döntésekből kitűnik: a fegyelmi eljárás során az indítványozó nem hivatkozott eljárási szabálysértésre a fegyelmi eljárás megindításáról szóló, az elsőfokú fegyelmi tanács által hozott döntéssel kapcsolatban, azt először az Alkotmánybíróság előtti eljárásban kifogásolta. Az Alkotmánybíróság az indítványozó védelemhez való jogával összefüggésben megállapította, hogy az indítványozó nem a fegyelmi eljárással, hanem az azt megelőző eljárásokkal kapcsolatban hivatkozott az alapjogsérelemre. A törvényi szabályozás ugyanakkor – az indítványozó érvelésével ellentétben – sem a célvizsgálat elrendelésére irányuló eljárás során, sem a fegyelmi feljelentés megtételéről való döntés meghozatalára irányuló eljárás során nem rendelkezik az érintett meghallgatásáról. A közjegyzőkről szóló törvény vizsgálata során az Alkotmánybíróság rámutatott, hogy a közjegyzői fegyelmi eljárás nem tekinthető a bűnvádi eljárással rokon processzusnak. A vád és a védelem elkülönülése nem jelenik meg, a vizsgálóbiztos feladata nem a „vád” képviselete, hanem a tényállás megállapításához szükséges körülmények tisztázása és erről jelentés készítése. A fegyelmi eljárás megindításáról pedig nem a vizsgálóbiztos dönt, hanem a fegyelmi tanács, neki a fegyelmi eljárás megszüntetésére sem lehet közvetlen hatása. Mindezek alapján – a tisztességes bírósági eljáráshoz való joggal összefüggésben – sem a bíróság pártatlanság, sem a fegyverek egyenlősége követelményének a sérelme nem volt megállapítható.
Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva ugyanakkor arra jutott, hogy az ügyben érintett eljárás szabályozása több ponton is bizonytalan tartalmú. Abból hiányoznak olyan garanciális szabályok, amelyek biztosítanák a fegyelmi eljárás alá vont közjegyzők törvényes, illetve törvény által rendelt bíróhoz való jogának az érvényesülését: nem biztosított például, hogy az adott fegyelmi ügyben egy előre megismerhető, objektív automatizmuson alapuló elosztási rend szerint megalakított fegyelmi tanács hozzon döntést, ez a hiányosság pedig alaptörvény-ellenességet eredményez.
