Becslések szerint 5000–8000 olyan ritka betegség van, amelyek az Európai Gyógyszerértékelő Ügynökség (EMA) adatai szerint körülbelül 30 millió embert érintenek az EU-ban – ez az Unió lakosságának mintegy 6 százaléka. Nekik normál piaci feltételek mellett nem éri meg gyógyszert fejleszteni, mert a kis forgalom miatt nem várható megtérülés. Erre jelenthet megoldást az „orphan” státuszú, azaz árva gyógyszerek jogtulajdonosainak nyújtott uniós szintű kedvezmény, ami hatékonyan ösztönzi a gyógyszerfejlesztést, és közben a verseny és az egységes piac alapelvei sem sérülnek.
Az árva gyógyszer cím elnyerésének feltételeit, kutatásuk, fejlesztésük és forgalmazásuk elősegítését az Európai Parlament és a Tanács 1999 decemberében elfogadott 141/2000/EK rendelete rögzíti.
A rendelet alapján a gyógyszer akkor kaphatja meg a minősítést, ha olyan életveszélyes, vagy súlyosan egészségkárosító betegség diagnosztizálására, megelőzésére vagy kezelésére szolgál, amely tízezerből legfeljebb öt embert érint az Unióban. Olyan betegségek gyógyszerei is szerezhetnek “orphan” státuszt Európában, amelyek – bár itt ritkán fordulnak elő – a világ más tájain ennél gyakoribbak (például akár az ebola).
Árva gyógyszer lehet az is, amely szintén életveszélyes, súlyos egészségkárosító hatású vagy súlyos és krónikus betegségek diagnosztizálására, megelőzésére vagy kezelésére szolgál, és a minősítést kezdeményező – azaz a szponzor – tudja bizonyítani, hogy ösztönzők nélkül nem hozna elegendő bevételt a kifejlesztéshez szükséges beruházás megtérülésére. Ez esetben – a 847/2000/EK rendelet szerint – adatokat kell szolgáltatni a várhatóan felmerülő összes fejlesztési költségről, illetve megbecsülni a múltban és a gyógyszer engedélyezése utáni első 10 évben valószínűleg felmerülő összes termelési és forgalmazási költséget, illetve bevételt.
Ugyancsak feltétel, hogy ne létezzen a Közösségben hivatalosan engedélyezett módszer a betegség diagnosztizálására, megelőzésére és kezelésére, vagy ha ilyen módszer létezik is, akkor a gyógyszer jelentős előnyt jelentsen majd a betegségben szenvedők számára. Ilyen előny lehet a klinikailag releváns kedvező hatás, a nagyobb hatékonyság, a jobb biztonsági profil vagy az egyszerűbb alkalmazási mód (például az otthoni gyógyszerelés lehetősége a kórházi helyett).
Hogyan lehet megszerezni a minősítést?
A minősítési eljárás első szakaszában értékelik, hogy a gyógyszer megfelel-e az „orphan” státusz követelményeinek, a második szakaszban pedig – a forgalomba hozatali engedélyezési eljárás során – újraértékelik a korábbi minősítést.
A szponzornak még a forgalombahozatali engedély iránti kérelem benyújtása előtt kell kérelmet benyújtania az EMA-hoz, a 141/2000/EK rendeletben meghatározott kritériumoknak való megfelelés igazolásával együtt – mindez 2018 júniusa óta az iris.ema.europa.eu oldalon megtehető. A kérelmet az EMA Ritka Betegségek Gyógyszereinek Bizottsága bírálja el (COMP), az eljárás díjmentes. Ebben a fázisban a jelentős előnyt még nem szükséges bizonítani, elegendő a megalapozott tudományos érvelésen nyugvó feltételezés is. A COMP jóváhagyása esetén a gyógyszert bejegyzik a ritka betegségek gyógyszereinek közösségi nyilvántartásába (Community Register of orphan medicinal products for human use).
A gyógyszer törzskönyvezésekor az „orphan” minősítést újraértékelik, és ekkor a megfelelést a kérelmezőnek már bizonyítania kell (például vizsgálati adatokkal), ideértve azt a kritériumot is, hogy a termék jelentős előnnyel bír más, már törzskönyvezett készítményekkel szemben.
E kritérium értékelésekor az Európai Bíróság esetjogát is érdemes figyelembe venni.
A Bíróság a Shire Pharmaceuticals Ireland v EMA ügyben (T-80/16, 2018. március 22.) megállapította, hogy a cég Hunter szindrómára kifejlesztett gyógyszere jogosult a minősítésre. A Shire-nak már volt ilyen minősítésű, azonos hatóanyagú gyógyszere, de az új készítmény könnyebben beadható, így a Bíróság szerint jelentős előnnyel rendelkezik a korábbi szerhez viszonyítva.
A BMS Pharma EEIG v Európai Bizottság és EMA ügyben (4/ T-329/16, 2018. december 5.) az Európai Bizottság elutasította a kérelmet, mivel a BMS nem tudta megfelelően bizonyítani, hogy az általa kifejlesztett Emplicit a néhány hónappal korábban törzskönyvezett Kyprolishoz képest jelentős előnnyel bír. A törzskönyvezési folyamat során, az orphan minősítés újraértékelésekor ugyanis a megerősítéshez összehasonlító adatok benyújtása szükséges. Ez frissen törzskönyvezett készítmények esetén nehézségekbe ütközik, mivel nem állnak rendelkezésre publikált adatok, de a Bíróság ettől függetlenül megállapította, hogy a 141/2000/EK rendelet alkalmazása alól ez sem jelent kivételt.
A ritka betegségek gyógyszereit központosított eljárásban törzskönyvezik, ami gyorsabb és olcsóbb, mint a decentralizált vagy kölcsönös elismerési eljárások. Ezen felül a kérelmezők teljes vagy részleges díjcsökkentésben részesülnek.
Az árva gyógyszer minősítés üzletileg legfontosabb előnye az, hogy a szponzor 10 évre kizárólagosságot kap a termék forgalmazására. Ezalatt a Közösség és a tagállamok nem adhatnak ki forgalombahozatali engedélyt hasonló gyógyszerre, ugyanarra a terápiás felhasználási területre. Az időszak hat évre csökkenthető, ha az ötödik év végén bizonyítható, hogy a kérdéses gyógyszer már nem felel meg a minősítési kritériumoknak – például túl nyereséges. Az időszak ugyanakkor 12 évre meghosszabbítható, ha a gyógyszer gyermekekre gyakorolt lehetséges hatásait is megvizsgálták, és ezt az alkalmazási előiratban is szerepeltetik.
