Törvénysértő a büntetőeljárás előzetes döntéshozatal kezdeményezése végett történő felfüggesztése, ha a kezdeményezésre irányuló kérelem nem európai közösségi norma, uniós szervek, intézmények vagy hivatalok aktusai értelmezésére, érvényességére, hanem a bíróság előtt folyamatban levő ügy kimenetelét nem érintő, az ügy tárgyával össze nem függő kérdésekre vonatkozik – mondta ki szeptember 10-én nyilvános ülésen kihirdetett ítéletével (Bt.838/2019.) a Kúria, helyt adva a legfőbb ügyész törvényesség érdekében benyújtott indítványának.
A büntetőeljárás elsőfokú bíróság általi felfüggesztésére lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben került sor, amely azért indult egy külföldi állampolgár ellen, mert Svédországban engedéllyel tartott lőfegyverét és néhány lőszert engedély nélkül hozott be Magyarországra. Az egyszerű ténybeli és jogi megítélésű ügyben az anyanyelv használat jogának gyakorlásával, a tolmács igénybevételével kapcsolatban probléma nem merült fel, a terhelt érdekei nem sérültek. Az eljáró elsőfokú bíróság ennek ellenére felfüggesztette a büntetőeljárást és az Európai Unió Bíróságának előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte, a bírósági eljárásban a tolmácsolás minőségének ellenőrizhetőségére, valamint arra is választ kérve, hogy a magyar bíróságok központi igazgatásának feladatait ellátó OBH elnökének kinevezési gyakorlatára és a bírói illetmények ügyészekétől elmaradó színvonalára figyelemmel Magyarországon a tisztességes eljárás biztosított-e.
A legfőbb ügyész az eljárást felfüggesztő végzés ellen jogorvoslati indítványt nyújtott be a törvényesség érdekében és annak megállapítását kérte a Kúriától, hogy az eljáró bíróság végzése törvénysértő.
A Kúria a legfőbb ügyész rendkívüli jogorvoslati indítványát alaposnak találta, a törvénysértést megállapította és kifejtette, hogy – a védői indítványra – hozott előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményező felfüggesztő végzésével a bíróság megsértette a büntetőeljárási törvényt, mert a döntéshozatali eljárást nem az Európai Unió alapját képező szerződésekbe foglalt szabályok szerint, az ott szigorúan megkívánt okokból és tárgykörben kérte, hanem az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel.
A Kúria rámutatott, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás célja – az Európai Unióról szóló Szerződés és az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés szerint – az uniós jog egységes értelmezésének és alkalmazásának biztosítása, nem pedig egy tagállam alkotmányos berendezkedésének és jogrendszerének elvi értékelése. A büntetőeljárási jog intézményeit alkalmazni, a perbeli eljárási cselekményeket elvégezni csak rendeltetésüknek megfelelően – az eljárás folyamatának előmozdítása érdekében – szabad, mert az eljárás célja nem lehet más, mint az érvényesített büntetőjogi igény elbírálása, döntés a vád tárgyává tett cselekményről és a vádlott bűnösségéről. A bíróságnak helyzete és hatalma van a büntetőeljárás menetét megakasztani, ha ennek törvényben megkívánt feltételei megvalósultak, de ez csak a jogszerű és alapos érdemi döntés meghozatalának előmozdítása érdekében történhet. Az eljárási cselekmények végzése, eljárási jogosultságok gyakorlása a büntetőeljárási törvény intézményeinek felhasználása nem szolgálhat valós vagy vélt egyéni sérelmek orvoslására, sem pedig szervezeti érdekek érvényesítésére.
