Az elmúlt évek eljárásjogi reformjának időszakában a jogalkotó egyik fő célkitűzése volt a peres ügyek elhúzódásának mérséklése – a tisztességes permenet mellett is gyakran évekig, évtizedekig húzódnak az állampolgárok peres ügyei, mely számos esetben érdeksérelmet okoz valamelyik félnek. Van-e kézzelfogható megoldás, kihez fordulhatunk? Mely szerv az illetékes eljárni az ilyen kaliberű ügyekben?
A hosszú évekig, évtizedekig elhúzódó perek által előidézett feszültségek és bizonytalanságok a tisztességes pervezetés mellett is gyakran felmerülnek a peres felekben. Eljárásjogi kódexeink reformjával már alapelvi szintű garanciák – pl. perkoncentráció elve – biztosítják, hogy a jövőben ez a fajta tendencia mérséklődjön. Az ésszerű határidőn belüli bírói döntés zsinórmértékét a bírói joggyakorlat adja meg azzal, hogy Magyarország Alaptörvényének XXVIII. cikke is garantálja, hogy „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.” A jogalkotó kötelessége tiszteletben tartani az Alaptörvényben foglaltakat, ezáltal törekedve olyan jogszabályi környezet kialakítására, mely a bírósági eljárások gyorsítását és egyben az ésszerű időn belül történő bírói döntés meghozatalát célozza meg. Számos állampolgári megkeresés és panaszbeadvány érkezik az igazságszolgáltatási- és egyéb államigazgatási szervekhez a peres ügyek elhúzódására való hivatkozással, melyben a peres fél gyakran az eljáró bírót hibáztatja.
Mi a helyzet akkor, ha valóban az eljáró bíró által okozott tévedés vagy mulasztás okán húzódik peres ügyünk?
Abban az esetben, amennyiben az eljáró bíró a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit a per kimenetelére vonatkozóan szegi meg – fegyelmi vétséget követ el. E vétség gyanújának felmerülése esetén fegyelmi eljárás kezdeményezését kúriai bíró esetén a Kúria elnöke, az ítélőtábla bírájánál az ítélőtábla elnöke, a törvényszéki bíró, a járásbírósági bíró, továbbá a közigazgatási és munkaügyi bírósági bíró esetén a törvényszék elnöke kezdeményezi az elsőfokú szolgálati bíróság elnökénél. Ilyen irányú gyanú esetén tehát a peres ügy elhúzódásából feltételezett érdeksérelmet szenvedő fél, álláspontját megalapozó és az azt alátámasztó dokumentumok csatolása mellett az illetékes bíróság elnökénél indítványozhatja panaszát. (Pl. az Esztergomi Járásbíróság előtt folyamatban lévő per esetén az erre irányuló panaszbeadvány a Tatabányai Törvényszék elnökénél indítványozható.) Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke kizárólag az általa kinevezett bírósági vezetők, valamint az OBH-ba beosztott bíró ellen kezdeményezheti a fegyelmi eljárás megindítását.
Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése alapján „a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak”, melynek tükrében a panaszügyek kivizsgálásán túlmenően sem az igazságszolgáltatási-, sem az államigazgatási szervek nem rendelkeznek hatáskörrel az állampolgárok peres ügyeibe beavatkozni.
