A Kúria júliusban sajtóreggeli keretében számolt be a legfőbb bírói fórum legfontosabb, közérdeklődésre is számot tartó döntéseiről, valamint joggyakorlat-egységesítő tevékenységéről. Rendőri intézkedéssel kapcsolatos panaszügyek, a műsorfolyam és a sajtótermékekben való megjelenés problematikája a választási kampányidőszakban – Kalas Tibor, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium vezetője ismertette a közigazgatási ügyszak aktualitásait.
A Kúria júliusban sajtóreggeli keretében beszámolt a főbb kúriai döntésekről, valamint a legfőbb bírói fórum joggyakorlat-egységesítő tevékenységéről.
Kalas Tibor, a Közigazgatási-Munkaügyi Kollégium vezetője kiemelte: a Kúria szakmai tevékenysége folyamatos, az európai parlamenti választásokkal kapcsolatos jogorvoslati teendőit is maradéktalanul ellátta. “Akadtak azonban olyan szakmai feladatok is, melyek az átszervezésre való tekintettel már nem valósultak meg” – mondta a kollégiumvezető, ezeket az ősz folyamán fogják pótolni egy új szervezet, a konzultációs testület közreműködésével. A konzultációs testület a közigazgatási perrendtartás egyes kérdései vizsgálatának tisztázására jön létre. Az első kérdéskör, melyet a testület vizsgálni kíván – amely szinte bárkit érinthet – a helyszíni bírsággal kapcsolatos jogorvoslat lehetősége. Tisztázandó a kérdés, hogy ha valakit helyszíni bírsággal sújtanak, vajon fordulhat-e ügye tisztázása érdekében a bírósághoz vagy a helyszíni bírság ténye a későbbi jogorvoslatot kizárja?
Kalas Tibor három, a sajtó számára is érdekes döntést ismertetett – mivel azok közérdeket érintenek. Az első döntés egy rendőri intézkedéssel kapcsolatos panaszügy, amely típusú ügyek nagyarányban fordulnak elő a Kúria előtt. A jogszabály a rendőri intézkedéssel szemben a törvényességgel összefüggésben panasz eljárási lehetőséget biztosít a panaszos számára, melynek keretében a panaszos bírósághoz fordulhat. Az ismertetett ügyben az áldozatra támadót három kívülálló személy kívánta visszatartani támadásától. A rendőrök kiérkezésekor a három személy a támadót a földre szorította – megakadályozva ezzel az áldozat bántalmazását. A rendőrök a három segítségnyújtó személyt előállították. A segítségnyújtók panaszt tettek a bíróságon. Ezen ügyben a Kúria megállapította a rendőri intézkedés törvénysértő voltát, mivel a joggyakorlat mindig a „segítségnyújtó pártján áll”.
A másik két ügy ismertetése a sajtó számára is iránymutatást adhat: a sajtó a választási kampányban – ha nem is gyakorlatilag, de ténybelileg – részt vesz, mellyel kapcsolatban egyre több jogvita merül fel. Kalas Tibor hangsúlyozta: “a Kúria által elbírált ügyek ismertetése azért is aktuális, mivel ezen kérdések az ősszel soron következő választás során is felmerülhetnek.” A bíró eljárásjogi tanulságként kiemelte, hogy a választási bizottságok elé kerülő olyan ügyek esetében, melyek konkrét sajtóterméket, kiadót érintenek, jogilag van arra a lehetőség, hogy a sajtótermékre nézve a választási bizottság valamiféle rendelkezést adjon ki.
Az egyik ismertetett ügy az ún. műsorfolyam problematikáját tárgyalta: az elektronikus sajtóban többször felmerült az a kérdés, hogy kiegyensúlyozott-e az adott tájékoztatás az adott műsorszámban, ha csak az egyik jelölőszervezet álláspontját jeleníti meg? A Kúria állásfoglalása szerint a kiegyensúlyozottság az egész műsorfolyam tekintetében vizsgálandó, tehát ha ez a törvényi előírásoknak megfelel, akkor az adott műsorszám nem kifogásolható.
A másik ügy nyomtatott sajtóterméket érintett, melynek tanulságai valamennyi nyomtatott sajtótermékre vonatkoztathatók. Egy jelölő szervezet jelöltje a kifogást tevők szerint túlzott mértékben jelent meg a nyomtatott sajtótermékben. Az ügyben a Kúria arra mutatott rá, hogy ez esetben a választási törvénynek azon szabálya is kell, hogy érvényesüljön, miszerint jelentősége van annak, hogy az adott jelölt végez-e egyéb alaptevékenységet, továbbá annak is, hogy milyen tisztséget tölt be az adott jelöltségén kívül. Amennyiben a jelölt végez egyéb alaptevékenységet, illetve tölt be bármilyen tisztséget, az alaptevékenységével kapcsolatos sajtómegjelenése nem minősül kampánynak, arra nem a kampányszabályok alkalmazandók.
Kalas Tibor végezetül hangsúlyozta, hogy a Kúria honlapján valamennyi választásokkal kapcsolatos döntés megtalálható, így a sajtó számára is megismerhető, melyek tanulmányozása a sajtó számára a kampányidőszak előtt kiemelten javasolt.
