Főszabály szerint a közhatalmat gyakorló személyek e tevékenységük során tűrni kötelesek képmásuk közzétételét. Önmagában a képmás védelme nem alapozza meg a sajtószabadság korlátozását – szögezi le az Alkotmánybíróság a Fővárosi Ítélőtábla képmáshoz fűződő jog megsértése tárgyában hozott ítéletét megsemmisítő IV/1170/2018. számú határozatában.
Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz eljárásban megsemmisítette a Fővárosi Ítélőtábla képmáshoz fűződő jog megsértése tárgyában hozott ítéletét.
Az alkotmányjogi panaszt előterjesztő televíziós csatorna híradójában tudósított egy, a Kúria előtt folyó tárgyalásról, melynek során a vádlott arcát kitakarta, de az őt kísérő büntetés-végrehajtási dolgozóét nem. A BV alkalmazott keresetet terjesztett elő a csatorna ellen, amelynek következtében az ügyben eljárt bíróságok azt elmarasztalták személyiségi jogok megsértése miatt, ugyanis a BV alkalmazott nem járult hozzá képmása nyilvánosságra hozatalához. Ezt követően terjesztette elő az indítványozó alkotmányjogi panaszát, amelyben a véleménynyilvánítás szabadságának, valamint a sajtószabadságnak a sérelmére hivatkozott. Szerinte az ügy tárgyát képező képfelvétel a jelenkor eseményeiről szóló és a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatás volt, így nem volt szükség az érintett beleegyezésére a felvétel elkészítéséhez és bemutatásához.
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint az ügyben felmerült alkotmányossági kérdés az volt, hogy a sajtószabadságra hivatkozással szabadon közzétehető-e a közhatalmat gyakorló személy bírósági tárgyaláson készült képmása, azaz hozzáférhetővé tehető-e olyan médiatartalom, amelyen egy bírósági tárgyaláson jelen lévő, közhatalmat gyakorló személy felismerhető. Az Alkotmánybíróság értelmezésében, ha valamilyen médiatartalomban egy közhatalmat gyakorló személy e minőségében felismerhetővé válik, akkor önmagában a képmás védelme nem alapozza meg a sajtószabadság korlátozását. A „képmásvédelem” csak akkor lehet a sajtószabadság korlátja, ha a képmás közzététele valamilyen alapjog, vagy más alkotmányos érték sérelmét okozza. Főszabály szerint tehát a közhatalmat gyakorló személyek e tevékenységük során tűrni kötelesek képmásuk közzétételét. A tárgyalás rendje és az igazságszolgáltatás függetlensége olyan alkotmányos értékek, amelyek általánosságban alapot adnak a sajtószabadság korlátozására, azonban ez nem jelenti azt, hogy a sajtó tevékenysége teljesen korlátozható lenne a bírósági tárgyaláson. Ha azonban valamely per közvetlen érintettjei nem kifogásolják a média tudósítását, akkor más személyek az igazságszolgáltatás rendjére hivatkozással nem kifogásolhatják a sajtószabadság gyakorlását. Az ügyben eljárt bíróságok ezen alkotmányos keretekkel ellentétes álláspontra helyezkedtek, ezért az Alkotmánybíróság a támadott döntéseket megsemmisítette.
