Al-Kaida, ISIS, Boko Haram – korunk legismertebb terrorszervezetei. Veszélyességük, kíméletlenségük, gátlástalanságuk globális probléma, mely nemzetközi összefogást és a lehető leghatározottabb – büntetőjogi eszközökre is kiterjedő – fellépést követel. De mi is minősül terrorcselekménynek? És mik a terrorizmus anyagi forrásait biztosító eszközök és magatartások?
A büntetőjogról szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 314. § (1) bekezdése rendelkezik a terrorcselekmény bűntettéről, mely szerint: „Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, jogszabályban meghatározott személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. Aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé, vagy terrorista csoportot szervez szintén bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.”
Terrorista csoportnak minősül az a 3 vagy több személyből álló, konspiratív módon működő és hosszabb időre szervezett bűnözői csoport, melynek célja terrorcselekmény elkövetése – tehát a bűncselekmény csak szándékosan, egyenes szándékkal valósítható meg, miszerint az elkövetők tudatának ki kell terjednie arra, hogy terrorista célzatú cselekményt kívánnak megvalósítani. A terror valamilyen igény érvényesítésére irányuló kíméletlenül erőszakos cselekvési módszert jelent, amely a megfélemlítésben és a gátlástalanságában rejlő lehetőségeket használja ki (kényszerítés, megfélemlítés, követelés). A bűncselekmény jogi tárgya egészen komplex, melybe bele tartoznak: az államok, az állami szervek, a nemzetközi szervezetek kényszermentes működéséhez, a közbiztonsághoz, továbbá az élethez, testi épséghez, a személyek szabadságához és az anyagi javak sérthetetlenségéhez fűződő társadalmi érdek.
A terrorista szervezetek jelentős finanszírozást igényelnek mind a terrorista cselekmények tényleges megvalósítása, mind a terrorszervezet működése szempontjából kardinális kérdések tekintetében, mint pl. a szervezet működésének fenntartása, az alapvető technikai szükségletek biztosítása, valamint a terrorista csoporthoz kapcsolódó ideológiák terjesztésével kapcsolatos költségek fedezése. A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás óta a párizsi székhelyű Pénzügyi Akciócsoport [Financial Action Task Force (FATF)] prioritásai közé tartozik. 2015-től azonban a terrorista fenyegetések elterjedése és jellege világszerte jelentősen felerősödött, továbbá a világ nagyvárosaiban jelentős számban valósult meg az úgynevezett Iraki és Levantei Iszlám Állam (ISIL / ISIS) valamint az Al-Kaida és a hozzájuk tartozó terrorista szervezetek térhódításából eredő terrortámadás. A terrorfenyegetettség továbbra is növekvő tendenciát mutat a globálisan funkcionáló, szélsőséges ideológián nyugvó terrorista szervezetek létének köszönhetően, melyek működéséhez tartós anyagi forrásokat biztosító eszközök szükségesek.
Az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága 2010-ben elkészített országjelentésében megfogalmazott kritikát követően került önálló büntetőjogi tényállásként szabályozva a terrorizmus finanszírozása, melyet a Btk. 318. § (1) bekezdése akként szabályoz, hogy „aki a) terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, b) terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt, illetve terrorcselekmény elkövetőjét, vagy e személyekre tekintettel más személyt anyagi eszközzel támogat, vagy c) a b) pontban meghatározott személyek támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, vagy a terrorista csoport ilyen támogatása céljából anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
A terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló Tanácsi rendelet [2580/2001/EK (2001. december 27.)] fogalmazta meg a „pénzeszközök, egyéb vagyoni értékek és gazdasági erőforrások” körét, melyek a bármilyen materiális vagy immateriális, ingó vagy ingatlan, bármilyen módon szerzett eszközök és bármilyen – akár elektronikus, akár digitális – formában lévő olyan jogi dokumentumok vagy okiratok, amelyek az ezen eszközökre vonatkozó jogcímet vagy érdekeltséget bizonyítják: többek között bankhitelek, utazási csekkek, bankcsekkek, átutalási megbízások, részvények, értékpapírok, kötvények, váltók és hitellevelek.
A terrorizmus finanszírozásának definitív körébe tartozik minden olyan tevékenység, amely anyagilag hozzájárul a terrorista tevékenység működéséhez. Mindez magában foglalhatja a jogszerű forrásokból származó pénzeszközöket is, mint pl. a személyes adományokat, a vállalkozásoktól és a jótékonysági szervezetektől származó nyereségeket, valamint az olyan bűncselekményforrásokat, mint pl. a kábítószer-kereskedelem, a fegyverek és egyéb áruk csempészése, a csalás, az emberrablás és zsarolás bűntette. A terrorizmus tevékenységei sokféle formában zajlanak – finanszírozásának formái ennek megfelelően változnak, mely nemcsak a terrorista cselekmények finanszírozását foglalja magában, hanem a kiterjedt bűnözői hálózat támogatását is. A terrorszervezetek a pénzeszközök áthelyezéséhez a hivatalos bankrendszert, az informális érték-átutalási rendszereket – a Hawalát és a Hundist -, valamint a legrégebbi eszköztovábbítási módszert: a készpénz, az arany és egyéb értéktárgyak csempészet útján történő fizikai szállítását használják. A terrorizmus finanszírozása számos aspektusból állítható párhuzamba a pénzmosással – ugyanakkor a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos pénzügyi tranzakciók általában kisebb összegűek, mint a pénzmosás esetében, továbbá a terroristák jogszerű forrásokból megszerzett anyagi eszközeinek felderítése és nyomon követése a hatóságok számára nehezebb feladatnak minősül.
