A belső kontrollrendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatban feltárt hiányosságok szoros összefüggésben vannak a pénzügyi és vagyongazdálkodás területén feltárt szabálytalanságokkal – erre a következtetésre jutott az ÁSZ elemzésében, mely 11 szociális és gyermekvédelmi intézmény ellenőrzéséről készült jelentés megállapításai alapján készült. Az ÁSZ elemzése arra is rávilágít, hogy a középirányító szervek tevékenysége sem járult hozzá a szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeinek érvényesítéséhez.
Az állam alapvető funkcióinak egyike a szociális (jóléti) funkció, melynek keretében gondoskodik a szociális, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemi közfeladatok ellátásáról. Az állam a közszolgáltatások nyújtására költségvetési szerveket működtet, melyek pénzügyi és vagyongazdálkodási tevékenységének súlya jelentős hatást gyakorolhat a költségvetés egyensúlyának fenntartására.
Az Állami Számvevőszék elemzése rámutat: az ellenőrzések számos hiányosságot és szabálytanságot tártak fel a szociális és gyermekvédelmi intézmények pénzügyi és vagyongazdálkodásban, amelyek abból fakadtak, hogy az intézmények belső kontrollrendszere nem volt alkalmas arra, hogy támogassa a tevékenységek szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes végrehajtását a gazdálkodás során.
Az ÁSZ elemzése igazolta azt, hogy a szabályos pénzügyi és vagyongazdálkodás alapvető feltétele a kontrollkörnyezet megfelelő kialakítása, továbbá azt, hogy a belső kontrollrendszer kialakításával és működtetésével kapcsolatban feltárt hiányosságok szoros összefüggésben vannak a pénzügyi és vagyongazdálkodás területén feltárt szabálytalanságokkal. Az ÁSZ elemzése fel kívánja hívni az intézmények vezetőinek figyelmét arra, hogy a belső kontrollrendszer szabályszerű kialakítása és működtetése nem csak kötelezettsége, hanem érdeke is a felelős vezetőnek. Az elemzésben bemutatott jó gyakorlat átvételével szintén növelhető az intézmények működésének, gazdálkodásának szabályszerűsége.
Az elemzés rávilágít az intézményvezetők belső kontrollrendszerről tett nyilatkozatának valótlan tartalmára is, hiszen az intézményvezetők a nyilatkozatuk szerint gondoskodtak a belső kontrollrendszer kialakításáról, szabályszerű, eredményes, gazdaságos és hatékony működéséről, továbbá olyan rendszer bevezetéséről, amely megfelelő bizonyosságot nyújt az eljárások jogszerűségére és szabályszerűségére vonatkozóan. Az ÁSZ-ellenőrzések megállapításaival ellentétes vezetői nyilatkozatok felvetik az intézményvezetők felelős vezetői magatartásának a kérdését.
A korrupciós kockázatok megelőzésében, feltárásában és kezelésében kiemelt szerepe van az integritás szemlélet érvényesítése érdekében megtett intézkedéseknek is, melynek érdekében az elemzéssel érintett 11 intézményből mindösszesen hét intézmény tett lépéseket. Az elemzés felhívja az intézményvezetők figyelmét – a szabályszerű belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése mellett – az integritás szemlélet erősítésére, amellyel csökkenthetőek az intézmények korrupciós kockázatai és elősegíthető az intézmények hatékony és eredményes működtetése.
A középirányító szervi feladatellátás kapcsán az Állami Számvevőszék elemzése rámutat arra, hogy az intézmények gazdasági szervezeti feladatainak középirányító szerv általi ellátása – további, a végrehajtást támogató garanciális rendelkezések és intézkedések hiányában – nem járult hozzá a szabályszerű és hatékony gazdálkodás követelményeinek irányítószervi érvényesítéséhez, hiszen a középirányító szerv részben a saját feladatellátásában kellett volna, hogy azt érvényesítse. A gazdálkodási és belső ellenőrzési feladatok középirányító szervvel történő ellátása lehetőséget teremtett a feladatok egységes szempontok szerinti, hatékony végzésére. Ugyanakkor az ellenőrzések során tapasztalat hiányosságok, szabálytalanságok további, a felelős vezetői magatartás érvényesülését erősítő rendelkezések és intézkedések bevezetését indokolhatják.
A számvevőszéki elemzést a szociális és gyermekvédelmi intézmények ellenőrzéseiről teljes terjedelemben ITT elolvasható.
