Elfogadta az Országgyűlés azt a törvényt, amely a köztulajdonú – állami és önkormányzati – vállalatok esetében is előírja belső kontrollrendszer kialakítását. A törvénymódosítással az Állami Számvevőszék elemzésében tett felvetés hasznosult. A belső kontrollrendszer megfelelő kialakításának és működtetésének kiemelt szerepe van az intézmények integritásának fejlesztésében, a korrupciós kockázatok megelőzésében, feltárásában és kezelésében, minimálisra csökkenthető a hibák, szabálytalanságok elkövetésének lehetősége.
Az Állami Számvevőszék 2019 márciusában publikálta tanulmányát a köztulajdonú vállalatok integritás helyzetének felméréséről (a tanulmány ITT elolvasható), s megfogalmazta, hogy a köztulajdonú vállalatok korrupciós veszélyek elleni védettségét tovább erősítheti a kontrollrendszerekre vonatkozó jogszabályok megalkotása és alkalmazása. Erre adott választ az Országgyűlés által július 2-án elfogadott törvénymódosítás.
A többségi állami és önkormányzati tulajdonú (köztulajdonú) társaságok közvagyont hasznosítanak, közpénzt használnak, közszolgáltatásokat nyújtanak, ennek következtében integritásukat számos tényező befolyásolja. Erre tekintettel az Állami Számvevőszék a közszféra intézményeinél a 2011-ben indított integritás felmérés tapasztalatait hasznosítva 2018-ban immár harmadik alkalommal mérte fel a köztulajdonú gazdasági társaságok integritási helyzetét. A március 20-án nyilvánosságra hozott felmérésben – amelynek lebonyolítására 2018. november-december hónapokban került sor – összesen 1193 társaság vett részt, közel 60 %-kal több, mint 2017-ben.
Az ÁSZ a felmérésről szóló tanulmányban arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb vállalati méret szinte mindig együtt jár az integritási veszélyek gyakoribbá válásával, de a magasabb kontrollszint megteremtése nem automatikus, az tudatos intézkedést igényel. Fontos tapasztalat, hogy a kontrollok kiépítése elsősorban nem a külső körülményektől, hanem a társaság menedzsmentje integritás iránti elkötelezettségétől függ. Az ÁSZ tanulmánya azt a következtetést is levonta ugyanakkor, hogy az integritás erősítését nem célszerű teljesen a társaságok menedzsmentjére bízni, a legfontosabb kontrollok esetében indokolt a kontroll kiépítésének előírása a köztulajdonú társaságok számára a tulajdonos által vagy jogszabályban.
Erre a felvetésre adott választ a T/6361. számú Magyarország 2020. évi költségvetésének megalapozásáról szóló törvény, amely a köztulajdonú – tehát állami és önkormányzati – vállalatokra vonatkozó is tartalmaz fontos módosításokat. A július 2-án megszavazott törvénnyel ugyanis bizonyos méret felett kötelezővé válik a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál a belső kontrollrendszer kialakítása.
A törvénymódosítás szerint a köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszerére vonatkozó szabályozás megalkotásának célja, hogy elősegítse a köztulajdonban álló gazdasági társaságok szabályszerű működését, valamint hozzájáruljon Magyarország polgárainak az állami szférába és különösen az állami tulajdonú gazdasági társaságok hatékony működésébe vetett bizalmának erősítéséhez. Az elfogadott törvényben szereplő új szabályozás a belső kontrollrendszer kiépítésére vonatkozó keretszabályokat tartalmazza a nemzetközi belső kontroll standardokra épülően (COSO, INTOSAI GOV9001), a köztulajdonban álló gazdasági társaságok működési környezetére átültetve.
Összhangban az ÁSZ tanulmányának következtetésével – miszerint a köztulajdonú társaságok integritása szempontjából nagy előrelépést jelentene, ha általánossá válna a független belső ellenőrzés, a kockázatkezelés, a kontrolling, valamint az összeférhetetlenség szabályozása – a törvény kötelező elemként írja elő a belső ellenőrzési funkció kialakítását és működtetését, valamint meghatározza a belső ellenőrzés hatékony működéséhez elengedhetetlen, a belső ellenőrzés függetlenségét biztosító garanciális szabályokat. Ennek egyik kiemelt eszköze, hogy a gazdasági társaság első számú vezetője a belső ellenőrzést szakmailag nem irányíthatja csak adminisztratívan, ami azt jelenti, hogy a belső ellenőrzés, mint szervezeti egységhez kapcsolódó irányítási feladatokat láthatja el (például munkavégzés feltételeinek biztosításával, munkáltatói jogkörök gyakorlásával kapcsolatos irányítás).
