Idén 10. éve lépett hatályba az Európai Unió Alapjogi Chartája. A Chartának köszönhetően az elmúlt tíz évben az uniós intézményekben folyó munkát egyre jobban áthatotta az alapvető jogok kultúrája. Ám a Chartában rejlő lehetőségeket még nem aknáztuk ki teljes mértékben, és annak ismertsége sem elég széles körű.
A Bizottság közzétette éves jelentését arról, hogy az uniós intézmények és a tagállamok miként alkalmazták az Európai Unió Alapjogi Chartáját, illetve egy olyan Eurobarométer felmérést is, amely a Charta ismertségét vizsgálja a polgárok körében.
Frans Timmermans első alelnök így nyilatkozott: „Tíz év elteltével megállapíthatjuk, hogy az Alapjogi Charta beváltja a hozzá fűzött reményeket. A Charta rögzíti jogainkat, szabadságainkat és elveinket, és az értékeken alapuló Unió egyik fő pillére. A Chartában foglalt elvek hatékonyabb érvényesüléséhez elengedhetetlen, hogy az emberek tisztában legyenek a jogaikkal és tudják, hova forduljanak a jogaik megsértése esetén. Ezért is fontos, hogy szélesebb körben megismertessük a Chartát és tudatosítsuk az emberekben, hogy európai polgárként mi illeti meg őket.”
Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos hozzátette: „A bíróságok idézik a Chartát, és az EU alkalmazza azt a polgárok jogainak védelme érdekében nemrég tett kezdeményezésein keresztül. Ugyanakkor tíz európai közül csak egy tudja, mi valójában a Charta, és így az emberek nem tudnak teljes körűen élni az ebben rejlő lehetőségekkel. Ezért felkérem a nemzeti kormányokat, valamint minden civil társadalmi szereplőt és jogvédőt, hogy tájékoztató tevékenységeikkel segítsék elő, hogy a Charta minden polgár számára kézzelfogható valósággá váljon.”
A jelentés rámutat, hogy a döntéshozók egyre inkább tudatában vannak annak, milyen fontos, hogy a kezdeményezések megfeleljenek a Chartának, és az EU számos, az emberek alapvető jogait védelmező kezdeményezést fogadott el, például az általános adatvédelmi rendeletet.
Az uniós jog alkalmazásakor a nemzeti hatóságok – beleértve a bíróságokat – kötelesek alkalmazni a Chartát. Az Európai Unió Bírósága egyre többször hivatkozik a Chartára: míg 2010-ben erre 27 ügyben került sor, 2018-ban ez a szám már elérte a 356-ot. A nemzeti bíróságok is hivatkoznak a Chartára határozataikban, és egyre gyakrabban fordulnak iránymutatásért a Bírósághoz.
A Chartában rejlő lehetőségek maradéktalan kiaknázására ugyanakkor továbbra sem került sor, és ismertsége sem széles körű. Mindez különösen igaz nemzeti szinten. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége rámutat arra, hogy nincsenek olyan nemzeti szakpolitikák, amelyek előmozdítanák a Charta ismeretét és végrehajtását. A Eurobarométer most közzétett felmérésből kiderül, hogy annak ellenére, hogy a helyzet 2012 óta valamelyest javult, tíz polgárból mindössze négy hallott a Chartáról, és csupán egy tudja, hogy mi az. Tíz válaszadóból hat több információt szeretne a Chartában rögzített jogokról, és arról, kihez fordulhat a jogai megsértése esetén.
A Charta 2018-as alkalmazását illetően a jelentés többek között a következő kulcsfontosságú uniós kezdeményezésekről tesz említést:
- – a visszaélést bejelentő személyek uniós szintű védelmének megteremtése (minimumszabályok a visszaélést bejelentő személyek magas szintű védelmének biztosítása érdekében),
- – a választási jogok előmozdítása (intézkedések a szabad és tisztességes választások előmozdítására, a félretájékoztatásról szóló közlemény, valamint az online platformok és a reklámágazat szereplőinek felhívása arra, hogy tegyenek intézkedéseket az álhírek problémájának kezelése érdekében), valamint
- – a jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni küzdelem (az online gyűlöletbeszéd felszámolására vonatkozó magatartási kódex hatásának nyomon követése).
Végezetül a jelentés rávilágít, hogy van még mit javítani, különösen nemzeti szinten. Továbbra is problémát jelent, hogy az Unió egyes részein nem tartják tiszteletben a jogállamiságot.
Idén november 12-én az Európai Bizottság, az Unió finn elnöksége és az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége konferencia keretében ünnepli meg a Charta hatálybalépésének 10. évfordulóját. A résztvevők megvizsgálják, hogy miként javítható a Charta gyakorlati alkalmazása a tagállamokban.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája az Európai Unió Bíróságán
A Bíróság 2018-ban 356 ügyben hivatkozott a Chartára. 2010-ben erre csupán 27 ügyben került sor.
A kérdések Bíróság elé utalása (előzetes döntéshozatal iránti kérelmek) esetében a nemzeti bíróságok egyre gyakrabban hivatkoznak a Chartára (2018-ban 84 ügyben, míg ez a szám 2010-ben 19 volt).
Az Eurobarométer felmérés eredményei: az Alapjogi Charta ismertsége
Charta ismertségére vonatkozó Eurobarométer felmérés megállapította, hogy bár a helyzet 2012 óta némiképp javult, a válaszadóknak csupán 42 %-a hallott a Chartáról, és csak 12 %-a tudja ténylegesen, hogy mi az.
Az eredmények szerint emellett minden hatodik válaszadó szeretne jobb tájékoztatást a Chartáról, illetve arról, hova fordulhat a Chartában rögzített jogai megsértése esetén.
Háttér
A Lisszaboni Szerződés 2009. december 1-jei hatálybalépésével az Alapjogi Charta jogilag kötelező erejűvé vált. Azóta az Európai Bizottság évente jelentést tett közzé a Charta alkalmazásáról.
Az éves jelentések nyomon követik az EU hatáskörébe tartozó területeken tett előrehaladást, és konkrét eseteken keresztül bemutatják, hogy miként vették figyelembe a Chartát, különösen az új uniós jogszabályokra irányuló javaslattétel folyamán. Kitér arra is, hogy az uniós intézmények és a tagállami hatóságok milyen szerepet játszanak abban, hogy az alapvető jogok valóban érvényesüljenek az emberek életében.
A Bizottság nemzeti, helyi, valamint uniós szinten is együttműködik az érintett hatóságokkal annak érdekében, hogy az emberek jobban megismerjék alapvető jogaikat, és tudják, jogsértés esetén kihez fordulhatnak segítségért. A gyakorlati információk az európai igazságügyi portálon érhetők el.
2018. évi jelentés az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról ITT elolvasható.
Az alapvető jogok ismertségéről szóló Eurobarométer felmérés és tájékoztatók ITT elérhetőek.
